Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
7 Az írás szerint Dolinszky „elmondta (nem derül ki, hogy hol – talán a Tanács ülésén, talán az újságírónak?), hogy két ízben is összeült az a szakértői bizott ság, amely végül délvidéki prioritásként ugyancsak a médiatámogatást határozta meg. Ez elsősorban a szabadkai székhelyű, regionális jellegű magyar nyelvű rádió és televízió megalakítását jelenti.” Ebből megtudjuk tehát, hogy a Kiss Elemér által kért vajda sági magyar közösségi vitára nem került sor, hanem valamiféle szakértői bizottság „határozta meg” a prioritásainkat. Azt azonban már nem tudtuk meg, hogy kik ennek a „szakértői bizottságnak” a tagjai és milyen elvek alapján döntötték el, hogy „elsősorban a szabadkai székhelyű, regionális jellegű magyar nyelvű rádió és televízió” a prioritás. Dolinszkynak kötelessége lett volna a javaslatot a „maga közösségében” vitára bocsátani. Így csak az őt delegáló VMSZ és az ismeretlen összetételű „szakértői csoport” álláspontját képviselte. Úgy tűnik (nem először és nem mostantól), hogy a VMSZ és az MNT vezetői kisajátították maguknak a vajdasági magyarság nevében való döntéshozatalt. Jellemző, hogy a VMSZnek és az MNTnek a (nem a párthoz tartozó) civil szervezetekk el semmilyen kapcsolata nincsen. Az idézet arra enged következtetni, hogy a Tanács „elsősorban” Szabadkán egy új médium – magyar nyelvű rádió és televízió – létrehozására adja a pénzt. Hogy mekkora összeget, az is a tanácsülést övező titkok közé tartozik, amelyeket az egyszerű halandóknak nem szükséges tudniuk, nehogy esetleg feleslegesen izgassák magukat. A Szabadkai Rádió két frekvencián három nyelven: magyarul, szerbül és horvátul sugároz műsort. Megbízott igazgatója Biacsi Antal, a magyar nyelvű műsoro k főszerkesztője pedig Árpási Ildikó. Mindketten a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának is tagjai. Biacsi a VMSZ ún. kemény magvához tartozik, aki nem éppen a médiumok demokratizálásával és pluralizálásával kapcsolatos álláspontjaival vált köz ismertté. Az sem hallgatható el, hogy Árpási Ildikó vélhetően az az Árpási Ildikó, aki Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének a házastársa. Hogy ennek vane valami köze a döntéshozatalhoz? Döntse el az olvasó! Ha most mindezt összefüggésbe hozzuk a Magyar Szó K ft. igazgatóbizottságának augusztus 12i ülésével, amelyen a Magyar Szó napilap legújabb leépítési és Szabadkára történő központosításának tervét hagyták jóvá, akkor teljesen nyilvánvalóvá válik: a VMSZ (az MNT hathatós segédletével) Szabadkára kívánja öss zpontosítani a vajdasági magyar médiát. Ehhez nyújt most anyagi támogatást a Szülőföld Alap Tanácsa. Mi lesz ennek a következménye? A Magyar Szó és az Újvidéki TV és Rádió magyar szerkesztőségeinek a további sorvasztása és folyamatos megszűnése. A szórvány magyarság észak(abb)ra vonulása és további beolvadása. Ez a döntés egyúttal a hatalomnak a mentesítését is jelenti az alól, hogy anyagi eszközökkel támogassa a magyar nyelvű kisebbségi tájékoztatást. Magyarán: magyarországi eszközöket kívánnak költeni arra , ami az itteni hatalomnak a nemzetközi kötelezettsége. Ez lenne a vajdasági magyarság elsődleges érdeke? Érti ezt valaki? Érdekel ez valakit? Van ebben a repülőben pilóta? vissza BOZÓKI Antal Fidesz: nem megoldás a nemzet i vízum és a "görögútlevél" Budapest, 2005. szeptember 2., péntek (MTI) - A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a "görögútlevéllel" - jelentette ki Németh Zsol t, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta: továbbra is úgy gondolják, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése lehetne biztos megoldás, ezzel kapcsolatban pedig nyitottak arra, hogy egyezteté s induljon annak tisztázására, melyek legyenek az állampolgársági alapon és a magyarországi lakóhely alapján járó jogok. Hozzátette: a leszármazás alapján történő állampolgárság intézményét támogatják, a vérségivel szemben. Mint mondta, a görög mo dellt az unió átmeneti, megszüntetésre váró intézkedésként engedélyezte, ezáltal lecsökken a valószínűsége annak, hogy ezt a megoldást alkalmazni lehetne. A nemzeti vízum esetében azt kifogásolta, hogy nem adható ki tömegesen, és magas, 50 eurós vízum díjat kell beszedni utána. Mint mondta, délelőtt nemzetpolitikai kérdésekről nem nyilvános egyeztetést folytattak határon túli magyar szervezetek képviselőivel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával, a Vajdas ági Magyar Szövetséggel, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, valamint horvátországi és szlovéniai magyar szervezetekkel. Hozzátette: ők nyilvánvalóan majd hétfőn fejtik ki véleményüket, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napra pontosan hár omnegyed évvel a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után találkozik hétfőn a határon túli magyar szervezetek vezetőivel.
