Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-05
10 minősülne, akkor Severint figyelmeztetésben vagy 4 – 40 millió régi lej (28 – 280 ezer forint) közötti pénzbírságban részesíthetik. Az államfői hivatal közleményben szögezte le, hogy a tatárok által is lakott Konstanca megyében született Basescu román nemzet iségű, de sok tatár barátja van. A Romániai TörökMuzulmán Tatárok Demokratikus Szövetségének képviseletében Amet Aledin parlamenti képviselő felháborodással utasította el a tatárok negatív személyekkel való azonosítását. viss za A Vihar hadművelet áldozataira emlékeztek Belgrádban Magyar Hírlap 2005. augusztus 5. Szerző: J. Garai Béla Az 1995. augusztus 4én indított váratlan horvát villámhadjárat egy nap alatt összeroppantotta az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaságot Negyedmillió szerb lakos menekült el Horvátországból, s mintegy két és fél ezren vesztették életüket a horvát haderő Vihar fedőnevű hadművelete következtében, amelynek tízéves évfordulójáról tegnap emlékeztek meg Belgrádban. Milosevic a menekülteket a V ajdaság és Koszovó felé irányította, jelentős részük a magyarok lakta vidékeken telepedett le. Az 1995. augusztus 4én indított váratlan horvát villámhadjárat egy nap alatt összeroppantotta az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaságot, a szerb lakosságo t pedig arra késztette, hogy szülőföldjét elhagyva Szerbia felé induljon. Maguk a krajinai vezetők is ilyen utasítást adtak nemzettársaiknak, azzal az indoklással, hogy hamarosan bekövetkezik a szerb haderő ellentámadása. A felpakolt traktorpótkocsikon, te herautókon és személygépkocsikon menekülők menetoszlopait útközben horvát harci gépek és ütegek támadták. A súlyos megpróbáltatásokat átéltek kolóniáit azonban senki sem fogadta az anyaországban, és azt sem engedték meg nekik, hogy Belgrádba menjenek, hane m nyomban a Vajdaság és Koszovó felé terelték őket. A menekülteket azzal áltatták, hogy ÉszakBácskában és Bánátban üres magyar házakba költözhetnek be, mivel a magyarok is elmenekülnek. Az exodusnak ezekről a mozzanatairól azonban nem történt említés a t egnapi belgrádi rendezvényeken, mint ahogy arról sem, hogy a "Krajinai Köztársaság" területét előzőleg a szerb szabadcsapatok igyekeztek megtisztítani a nem szerb lakosságtól. Vojislav Kostunica kormányfő alkalmi nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy ez vo lt a legnagyobb etnikai tisztogatás a második világháború óta. Felrótta a horvát hatóságoknak, hogy tíz év után sem ismerik el a "teljes igazságot", s így a tragédia körülményei ma is részben tisztázatlanok. Kormánya fontos feladatának mondta, hogy a menek ültek végre visszatérhessenek szülőföldjükre, és visszakapják az őket megillető jogokat. Boris Tadic elnök az elmúlt napokban kétszer is felszólította a zágrábi kormányt, hogy kövesse meg a szerb menekülteket, és ítélje el a katonai akció során történt túl kapásokat, kérése azonban elutasításra talált. Az elmúlt tíz évben csak viszonylag kevés szerb menekült tért vissza Horvátországba, állításuk szerint azért, mert a hatóságok obstruálják az eljárást, megnehezítik az okmányok beszerzését. Hivatalos adatok s zerint jelenleg mintegy százezer volt krajinai tartózkodik Szerbiában (zömük a Vajdaságban), és bár nagyon nehéz körülmények között élnek – sokan laknak még kollektív szállásokon – , többségük nem is szándékozik hazamenni. Zoran Djindjic kormánya idején leh etőséget kaptak a szerb állampolgárság megszerzésére. Tegnap egyébként a szerb politikai élet minden vezetője részt vett a belgrádi Szent Márkószékesegyházban tartott megemlékező istentiszteleten. Odakinn közben a krajinai menekültek tiltakozó felvonulás t tartottak, és a horvát nagykövetségen át akarták adni a 2627 eltűnt polgár nevét tartalmazó listát, de azt senki sem vette át. vissza Mától Sólyom László az ország új államfője - Pártok, politikusok, szervezetek értékelt ék Mádl Ferenc teljesítményét Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. augusztus 5. Mádl Ferenc emberileg és politikailag is kifogástalanul látta el feladatát - összegezte véleményét távozó utódjáról Göncz Árpád. A megállapítást pártvezetők, kö zéleti személyiségek is megerősítették tegnapi közleményeikben. A Magyar Köztársaság rendszerváltás utáni első elnöke szerint Mádl Ferenc tökéletesen korrekt, becsülettel dolgozó elnök volt. Göncz Árpád megjegyezte: nehéz lenne megítélni, hogy utóda menny iben haladt az általa megkezdett úton, hiszen különbözik a személyiségük, és eltérő körülmények között voltak államfők. Mádl Ferenc az alkotmány betűjéhez hűen képviselte az országot és a nemzet érdekeit itthon és külföldön - fogalmazott közleményében az MSZP elnöke. Hiller István kiemelte a nemzetközileg elismert jogászprofesszor
