Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-19
18 Unalmas volna a cikkíró minden hasonló értékű támadására részlet esen felelni. Mégis fölvetem a kérdést, hogy vajon a Magyar Nemzetnek a nevem körül kerekedett "hamis mítosz" elleni feldördülését talán az okozta, hogy jóformán egyetlen túlélő tanúja vagyok József Attila hajthatatlan hűségének a baloldalhoz és a szociali zmushoz? Az is hozzájárulhat, hogy ma is folytatom ifjú éveim küzdelmét az általa elítélt "ordas eszmék" ellen. Továbbá az se tetszhet, hogy egy olyan európaiság és nemzetköziség mellett harcolok megint, amely szerintem a magyar nép valós érdekeinek és ért ekeinek jobban megfelel, mint a Magyar Nemzet körének antiszemita pimaszkodásai. Végezetül hadd köszönjem meg a Magyar Nemzetnek, hogy hosszú mocskolódásaival felhívta még a saját olvasótáborának, esetleg fanatizmusmentes tagjainak figyelmét is újságíró i és írói művemre, amelyeknek egy része immár magyar nyelven is olvasható. vissza Újvidéken harcolnak a Magyar Szóért Magyar Hírlap 2005. augusztus 19. Szerző: J. Garai Béla Alaposan felkorbácsolta a kedélyeket az egy etlen délvidéki magyar napilap átszervezéséről készült tanulmány. Alaposan felkorbácsolta a kedélyeket az egyetlen délvidéki magyar napilap átszervezéséről készült tanulmány, amelyet az elmúlt hét végén fogadtak el a Magyar Szó Kft. igazgatóbizottságánál. A tervezet ugyanis előirányozza, hogy az újvidéki szerkesztőség Szabadkára kerül át, az újságírók létszámát pedig drasztikusan csökkentik. A javaslatról a Magyar Nemzeti Tanács (a kisebbségi önkormányzat csúcsszerve) illetékes dönteni, ám elfogadását ille tően aligha lehetnek kételyek: a testület elnöke, Józsa László (aki egyszersmind a lap igazgatóbizottságának alelnöke is, és a VMSZ egyik vezető kádere) azzal érvelt az átszervezés mellett, hogy fájdalmas, de elkerülhetetlen intézkedésről van szó, hiszen e llenkező esetben a lap belátható időn belül tönkremehet. Az újság az első fél évben nullszaldós volt, a példányszám azonban csaknem hét százalékkal csökkent az előző évihez képest. Az igazgatóbizottság csak annyi engedményre volt hajlandó, hogy elfogadta K ókai Péter főszerkesztőnek azt a javaslatát, hogy negyven helyett csupán huszonhárom százalékos legyen a létszámcsökkentés (a 98 munkatársból 75en maradhassanak). A szerkesztőséget képviselő tagok főleg az átköltöztetésre vonatkozó elképzelést kifogásoltá k: szerintük az átszervezési terv szakmailag elfogadhatatlan, s mellesleg megrendelésre készült azzal a céllal, hogy a lapot Szabadkára telepítsék át. A létszámcsökkenésért és a rossz eredményekért a vezérigazgatót, a VMSZkáder Mihók Rudolfot tették felel őssé, akivel már évek óta viszálykodik a szerkesztőség. Az újság tervbe vett átköltöztetésére élesen reagált az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyar Polgári Szövetség (VMPSZ), amelyek nem vesznek részt a Magya r Nemzeti Tanács munkájában. A VMDP közleménye szerint Kasza József már tíz éve arra törekszik, hogy megkaparintsa az egyetlen magyar napilapot. A VMPSZ a sajtószabadság megsértése miatt háborog. Végel László újvidéki író úgy látja, hogy a költöztetéssel a szerb hatalom is egyetért, hiszen ezt a végkifejletet már akkor sejteni lehetett, amikor a Magyar Szó alapítói jogait átengedték a VMSZ befolyása alatt álló Magyar Nemzeti Tanácsnak. vissza Hamis támadás Magyar Hírl ap 2005. augusztus 19. Szerző: Várkonyi Tibor "Ha megvizsgáljuk Fejtő előéletét, egyre kevésbé értjük, milyen erkölcsi alapon bírálgatja egy tőle oly távoli ország bármelyik politikusát, és miért érzi feljogosítva magát arra, hogy történelmi leckét adjon másoknak." (Szentesi Zöldi László: Fejtő Ferenc hamis mítosza, Magyar Nemzet, aug. 17.) Szeretett szerzőnket, Fejtő Ferencet egy teljes oldalon támadta meg a jobboldali napilap szerzője. Az nem tetszett neki, hogy Fejtő reagált a Fideszvezető nevezetes t usnádfürdői beszédére a Népszabadságban Történelmi lecke Orbán Viktornak címmel. Ez a beszéd több más szerzőt is kommentárra ingerelt, sokféle vélemény jelent meg róla, de jobboldali jegyzetíró tudomásom szerint kevés sajtótermékben sértődött meg ennyire. A szerző hosszú lére eresztett dolgozatában ingerülten rontott neki a Párizsban élő történészírónak. Akinek jegyzeteit – istennek hála – ma is, 95 esztendős korában (napokon belül betölti a 96ot) boldogan közöljük, mert éber gondolkodó, tudós kutató, aki nek a világ minden dolgáról, bajáról friss, időszerű nézete van. Az nem kárhoztatható, ha valaki valamilyen okból vitába száll valakivel, akkor sem, ha 95 éves, nemzetközi tekintélyű emberről van szó. Az eszmék világában a tekintély nem mérce. Viszont egy politikus napi szereplését védeni ilyen eszközökkel ugyancsak megbotránkoztató.
