Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-01
8 tessék mást megbízni. Megbíztam mást – mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint nem neki kell bizonyítani, hogy tisztességes. – Aki engem azzal vádol, ho gy a politikai üzleti befolyásomat felhasználtam, annak csak elő kellene már jönni valamivel – vélekedett. Arra a kérdésre, hogy nem visszáse, hogy cégei, illetve egykori cégei kapcsolatban vannak az állammal, a kormányfő úgy válaszolt: egyáltalán nem. – Muszáj elmondanunk Magyarországon: nem kell ebbe belehülyülni, emberek, ebbe a történetbe! Ha a miniszterelnök jogtalan, erkölcstelen, tisztességes (!) dolgot csinál, akkor tessék szólni – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az ellenzéknek az a dolga , hogy őt ellenőrízze, de eddig „nem sok minden akadt a horgára”. Kérdésre válaszolva elmondta: amennyiben azzal kapcsolatban, hogy egyes cégei állami támogatást vagy megrendelést kaptak minisztériumoktól, beidézi az ApróGyurcsány vizsgálóbizottság, elmeg y a meghallgatásra. Nemzetpolitika és „együttműködés” Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől „nem demokrata és nem hazafias” megjegyzés volt az a Tusnádfürdőn elhangzott mondat, mely szerint a XX. században „amikor a baloldal erre lehetőséget kapott, rárontott a saját nemzetére”. – Én azt mondom: hátrébb most már ezekkel a rossz mondatokkal – tette hozzá, azt hangsúlyozva: a politikai erők „együttműködésre vannak kényszerítve”, a versengés kiegészíti az együttműködést. – Az együttm űködés a fő kötelem, s az nem bír el ilyen súlyos szavakat – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a Fidesz nemzetpolitikája egypólusú: a határon túli magyarsághoz fűződő viszony, ezzel szemben az ő – Gyurcsány Ferenc – nemzetpolitikája több elemű. – Az MSZP nemzeti párt, hazafias párt, egy modern baloldali tömegpárt – hangoztatta. Kérdésre kijelentette – az egész magyar politikai életre értve – , hogy „nincsen jó válaszunk Trianon óta”. „A kettős állampolgárság gazdasági kérdés” A műsor vendége vo lt Orbán Viktor volt miniszterelnök is, aki hangsúlyozta: tusnádfürdői előadása a jövőről, távlatokról, nemzetegyesítésről, összetartozásról, európai perspektívákról szólt. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: az előadás üzenete világos; bíznak abban, hogy lesz t eljes nemzeti összefogás, és – reményeik szerint – a baloldal is készen áll majd erre, és akkor ki tudják aknázni az EUcsatlakozásban rejlő lehetőségeket. A december 5i népszavazással kapcsolatban elmondta: a kettős állampolgárság tekintetében több orszá gban – Szerbia, Horvátország, Olaszország, Spanyolország – nem tartottak népszavazást, hanem a parlamenti pártok megegyeztek egymással, az elsöprő többség ezt támogatta, és megadták a kettős állampolgárságot sok százezer, millió nem a saját területükön élő szerbnek, horvátnak, olasznak, spanyolnak. Mint mondta, Magyarországon e kérdésben a jobb- és baloldalon nincs egyetértés. – Akkor lehet ezt egyszer megoldani, ha a patkó jobb- és baloldalán ülők ebben megegyeznek. Mi erre nyitottak vagyunk, szeretnénk me gegyezni, várjuk, hogy a baloldalon az a fordulat bekövetkezzen, ami lehetővé teszi, hogy meg tudjunk állapodni – hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Kijelentette: a kettős állampolgárság gazdasági kérdés is – az összetartozás és a nagyobb gazdasági övezet a határon belüli magyaroknak érdeke, nemcsak eszmei kérdés. vissza Aki magyar, nemmagyar Népszabadság • Révész Sándor • 2005. augusztus 1. Révész Máriusz világosan fogalmazott, köszönet érte: "A szomszédos orszá gokban az a helyzet, hogy egy párt először román, szlovák vagy szerb, horvát, és csak azután baloldali liberális vagy éppen jobboldali. A magyaroknál sajnos nem így van." Ha sajnos, akkor jobb lenne, ha így lenne. Ahol így van, ott a magyaroknak (is) rossz . És éppen azért rossz, mert a pártok többsége elsősorban nemmagyar (hanem román, szlovák stb.) s csak másodsorban képvisel bármilyen általános, tehát a magyarokra is érvényes elvet, értéket, ha egyáltalán. Fontosabb számukra az, amit a többség érdekének vélnek, mint azok az általános elvek, normák, amelyeket a jobboldalon és a baloldalon, a liberalizmus, a szociáldemokrácia vagy a konzervativizmus szemléleti keretei között a különböző nemzetek és a különböző identitású polgárok egyenjogú, egyenrangú együt télésének, együttműködésének biztosítására kidolgoztak. Ezeknek az elveknek a közös forrása a polgári etika fundamentuma, Kant kategorikus imperatívusza (mely szerint mindenkinek úgy kell eljárnia, hogy magatartása szabály lehessen mindenki számára). Rév ész Máriusz fölfogása pedig a kategorikus imperatívusz kategorikus tagadása. (Hacsak nem azt akarta mondani, hogy helyes lenne, ha a pártok Magyarországon is elsősorban nemmagyarok lennének.)
