Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-04
12 Razvan Corneteanu, a Ringier romániai leányvállalatának, a Ringier Romania Kft.nek az ügyvezető igazgatója a z MTI érdeklődésére elmondta: nem tud arról, hogy cégének bármiféle befektetői szándéka lenne ebben a kérdésben. vissza Bugár szerint az érintett határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy mire van szükségük Ke szeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. augusztus 3., szerda (MTI) - Ha a magyar kormány attól tart, hogy a kettős állampolgárság választójoggal is járna, "akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a (magyarországi) belpolitikai csatározásokba" - nyilatkozta szerdán Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét a Pozsonyban megjelenő Új Szó annak kapcsán kérdezte meg, hogy a párt korábban sérelmezte, amiért a kü lhoni magyarok képviselőit nem hívták meg a múlt hét végén Budapesten megtartott nemzetközi konferenciára, ahol szakértők vizsgálták a kettős állampolgárság intézményét érintő kérdéseket. Budapest ismét a "rólunk, nélkülünk" elvet alkalmazta: azon gond olkodnak, hogy nézzen ki a kettős állampolgárság, vagy az azt helyettesítő intézmény, de az érintetteket nem hívják meg, noha ők tudják a legjobban, mire van szükségük. Ez rossz módszer - mondta a vezető szlovákiai magyar politikus, és emlékeztetett rá, ho gy a meghívás nem először maradt el. Kifejtette: szerinte az a tisztességes, ha a külhoniakat kezdettől bevonják a folyamatba, "s még ha nem is veszik figyelembe a véleményüket, legalább meghallgatják őket". A lap úgy fogalmaz, hogy Budapest valamilyen "újfajta magyarigazolvány" intézményében gondolkodik, de a konferencián körvonalazódott megoldásokról Bugár csak akkor hajlandó véleményt mondani, ha majd részleteiben is belelát, vajon az egyes javaslatok konkrétan mit is jelentenek. Az Új Szó ezzel kapc solatosan megkérdezte Avarkeszi Rezsőt, az illetékes magyar kormánymegbízottat, aki elmondta: "Fel sem merült, hogy a múlt hét végi nemzetközi szakértői konferenciára politikusokat is meghívjunk." Emlékeztetett rá, hogy ugyanígy jártak el tavasszal is: az akkor előterjesztett törvénycsomagról előbb szakértői megbeszéléseket folytattak, majd ezt követően ültek tárgyalóasztalhoz a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. Ez a megoldás olyan jól működött, hogy az Országgyűlés egyhangú szavazással tudta e lfogadni az állampolgársági törvénycsomagot. Avarkeszi jelezte: a tervezett különleges közjogi státusról legkésőbb szeptember elején tárgyalnak a külhoniakkal, hogy tisztázódjon, vajon ők ebből mit tudnak támogatni. Utána a kormány a magyarországi pár tokkal egyeztet, s ha azok támogatására is számíthat, akkor elkezdődhet a törvényalkotás folyamata. vissza A nemzeti retorika Népszabadság • Ungváry Rudolf • 2005. augusztus 4. Az 1989es felszabadulásunkat k övető első szabad választások után az új külügyminiszter állt elő megint azzal, hogy a jobboldali kormánykoalíció "jóval hitelesebben képviseli... a magyarság nemzeti értékei iránti elkötelezettséget, mint a T. ellenzék (értsd: baloldali és liberális) tagj ai." Így érveltek a "nemzeti erők" képviselői is 1945 előtt: a jobboldal a nemzeti érdek természetes képviselője. Az 1994es fordulata után Orbán és környezete hasznosította ezt a pocsék hagyományt. "Ellenfeleink idegenszerűek" - nyilatkozta minisztereln ökként. "A haza nem lehet ellenzékben" - bíztatta híveit az elveszített választás után. Újabban arról beszélt, hogy "a baloldali vezetők, visszaélve a baloldali emberek bizalmával gyakran bizony rárontottak a saját nemzetükre". Mintha minden baloldali ve zető 1945 után kommunista lett volna, és minden baloldali a kommunistákban bízott volna. Mintha nem a "nemzeti erők" vezették volna bele az országot mindkét világháborúba. Mintha a Horthyrendszer hivatalnokai és csendőrei, majd pedig a nyilasok - "visszaé lve a jobboldali emberek bizalmával" ugye, ha alkalmuk adódott - nem rontottak volna rá a nemzet zsidónak nyilvánított tagjaira? Orbán hiányolja a "nemzeti" elkötelezettségű baloldalt, holott ott van az orra előtt (tudja is). Az 19851989 között az MSZMP KB titkári posztját betöltő Berecz nemrég a "nemzeti érdekre" hivatkozva nagykoalíció létrehozásáért
