Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-26
15 Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatai, majd augusztus 20án elmondott ünnepi bes zéde gyorsan eloszlatták azokat a feltételezéseket, hogy az új államfő belépése a politikába nem gyakorol majd különösebb hatást a pártok versenyére. Új szereplő a politikai arénában Aki azt gondolja, hogy a politikusok cselekvés helyett csak beszélnek, annak Sólyom László az utóbbi hetekben példát mutatott abból, hogy a kimondott szó politikai cselekvést jelent. Az új köztársasági elnök ugyanis – annak ellenére, hogy azt ígérte csendes államfő lesz - a megválasztása óta eltelt időszakban mást se csinált , csak beszélt: interjúkat adott és beszédeket mondott. A különböző interjúk, a rezidenciabotrány kapcsán kiadott közlemény, valamint a Sándorpalotában elmondott rövid beiktatási beszéd, majd végül az augusztus 20i szónoklat egyértelművé tették, hogy S ólyom László elődeitől alapvetően különböző szerepfelfogást követ. Néhány hét után olyan aktív, konfliktusvállaló, tudatosan kommunikáló és politizáló arculatot vállaló államfő képe bontakozott ki, aki vitathatatlanul szakított a Göncz Árpád és a Mádl Fere nc által kialakított elnöki imázzsal. Sólyom László megszólalásai során szinte programot hirdetett. Első nyilatkozataitól kezdve hangsúlyozott olyan politikai célokat, melyeket az eredetileg őt jelölő Védegylet képvisel leghangsúlyosabban a nyilvánosság előtt. Ilyen például a zöld gondolat, azaz a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítése a közéletben, a fogyasztói társadalom bírálata, a szabadságjogok fokozottabb védelme, vagy a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete. Másfelől Sólyom László a karva, vagy akaratlanul az őt megválasztó parlamenti ellenzéknek is kedvezett, hiszen olyan témákat vetett fel, melyeket régóta a jobboldal képvisel a politikában. Ilyen például a kettős állampolgárság ügyének újbóli felmelegítése, vagy a hatékonyabb nemze ti érdekképviselet lehetőségének felvetése. Mindezek a politikai célok a köztársasági elnök augusztus 20án elmondott ünnepi beszédében álltak össze, mégpedig oly módon, mintha egy önálló külpolitikai programot kívánna megvalósítani az új államfő. Meghód ításra váró terület Kérdés persze, hogy Sólyom László miért pont a külpolitikát választotta politikai elképzeléseinek markáns megjelenítésére. Ennek két oka is lehet. Egyrészt az új államfő úgy gondolhatta: külpolitikai téren van a legkisebb lehetőség arra, hogy részrehajlással vádolják egyik vagy másik oldal irányában – bár a kettős állampolgárság felvetését és „merjünk nagyok lenni” szolidabb formában történt újrafogalmazását („európai mércével mérve középhatalom vagyunk”) alapul véve korántsem lehete tlen jobboldali elhajlással vádolni az elnököt. Ugyanakkor Sólyom László eddigi nyilatkozataiból az is kiderült, hogy az elnököt a legkevésbé sem érdekli, hogy milyen feltételezésekkel élnek vele kapcsolatban. Többször hangsúlyozta, hogy ő olyan célokat sz orgalmaz, melyeket maga is fontosnak tart. Másrészt a külpolitikai programhirdetés oka lehet az is, hogy éppen ez kormányzati terület szinte tálcán kínálta magát. 2004. ugyanis fordulópontot jelentett a magyar külpolitikában. Az a tény, hogy Magyarország ma már a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagja újabb lehetőségeket kínál a magyar érdekek nemzetközi képviseletében és érvényesítésében. A korábbi külpolitikai konszenzus (euroatlanti integráció, jó szomszédi viszony, határon túli magyarok segítése) a z Unión belül meghaladottá vált. Az új feltételekhez igazított a külpolitikai stratégiára van tehát szükség, és mivel ezzel a pártok mindeddig nem álltak elő, az új államfőnek lehetőséget adtak saját koncepciójának kifejtésére. Belpolitikai hatás Akár te kintettel volt a belpolitikai helyzetre Sólyom László, akár nem, ünnepi programadásával mindenképpen hatást gyakorolt rá. Nemcsak azért, mert autonóm módon, önálló szereplőként lépett fel, hanem, mert a különböző politikai erők, hacsak nem akarnak lemaradn i mögötte, kénytelenek reagálni az új helyzetre. A kettős állampolgárság kérdése, az Amerikaellenesség, az Európai Unió bírálata, Magyarország középhatalmi státusza, valamint bizonyos értelemben a fogyasztáscentrikus társadalommal kapcsolatban megfogal mazott negatív állítások ráadásul közelebb állnak a Fidesz kommunikációjához, mint a szocialistákéhoz. Így egyértelműen
