Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-26
11 Az EvZ szerint azonban a magyar sajtó egy másik miniszter nevét is felvette, aki szintén intim kapcsolatra léphetett Szatmári Ildikóval, ez pedig nem más, mint Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetője. A Romania Libera (RL) című lap az ügy magyar politikai vonatkozásaira mutat rá először. Szerinte a Magyar Nemzet, a botrány kirobbantója a "nacionalista jobboldalhoz", illetve a Fideszhez áll közel. Az ügy kirobbantása pedig válasz tási érdekeket is szolgálhat az RL szerint. A román újság részletesen ismerteti Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor karrierjét, amely a férfi esetében az RMDSZen belüli felemelkedést jelenti, a nő esetében pedig a romániai és a magyarországi minisztériumokb an, illetve közalapítványokban és más szervezetekben betöltött funkciók felsorolásában merül ki. A Romania Libera ezután érdekesebb problémákat vet fel. Ha ugyanis tényleg román kémek lennének Szatmáriék, akkor kiutasították volna őket Magyarországról. Ezt alátámasztandó ismerteti a lap Máté Levente kolozsvári RMDSZvezető véleményét is, aki szerint nem kaptak volna tartózkodási engedélyt Szatmáriék Magyarországon, ha tényleg spionokról lenne szó. Az RL szerint furcsa, hogy sem a magyar kormány, sem a román kabinet nem nyilatkozik az ügyről, bár később a lap Tóth Andrást idézi, az Indexre hivatkozva, miszerint az intim kapcsolatokról szóló történetek kitalációk. Norica Nicolai román szenátor a román titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagjaké nt úgy nyilatkozott a Romania Liberának, hogy Szatmári Ildikó sem az SRI, sem pedig a SIE ügynöke nem volt. (A két rövidítés különböző román titkosszolgálatokat takar.) EcksteinKovács Péter, egy másik romániai (magyar) szenátor úgy nyilatkozott a Romania Libera szerint, hogy politikai motiváltságú ügyről van szó, amely bizonyos magyarországi és RMDSZintézményeket akar rossz fényben feltüntetni. A Romania Libera cikke ezek után azt sejteti, hogy elképzelhető: a határon túli magyarság pénzügyi támogatását intéző közalapítványok pénzelosztási gyakorlatával egyet nem értők állnak a mostani ügy hátterében, amelynek magyar belpolitikai, illetve romániai magyar kisebbségpolitikai vonatkozásai vannak inkább, mintsem titkosszolgálati szálai, áll az Index összefogl alójában. vissza Első románmagyar kormányülés október végén Bukarestben Azt az kormányzati elképzelést, miszerint „görög” típusú igazolványt kapnának a határon túli magyarok, Markó érdekes felvetésnek nevezte Várhatóan okt óber 20a környékén rendezik Bukarestben az első közös magyarromán kormányülést – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnökhelyettes a Népszabadságnak. Azt az kormányzati elképzelést, miszerint „görög” típusú igazolványt kapnának a határon túli magyarok, Markó érdekes felvetésnek nevezte. Markó a Népszabadságnak elmondta: az első közös kormányülés napirendjén szerepel a két ország Nemzeti Fejlesztési Tervének összehangolása, a területfejlesztés, tehát az északerdélyi autópálya kérdése, környezet védelmi megállapodások előkészítése, és a kulturális, oktatási és kisebbségvédelmi együttműködés további elmélyítése. Markó úgy fogalmazott: örül annak, hogy vita folyik Magyarországon a határon túli magyarság sorsának megkönnyítéséről. Azt a hazai kormán yzati elképzelést, hogy görög mintára adjanak speciális, az anyaországba és az unióba utazást lehetővé tevő igazolványt, Markó "érdekes felvetésnek" nevezte. Hozzátette: úgy érzi, "az erőteljes közös gondolkodás eredményre fog vezetni". Arra a kérdésre, ho gy a decemberi népszavazás után most is erőse a csalódottság az erdélyi magyarok körében, az RMDSZ elnöke azt válaszolta, ma is sokan szomorúak az akkori eredmény miatt, számosan várják a kettős állampolgárságot, de érzékelhető, hogy az indulatok csitulta k. Markó jó hírként értékelte, hogy szeptember 5én Budapestre érkezik tíz határon túli magyar szervezet vezetője, hogy a Nemzeti Felelősség öt pontjáról tárgyaljon. vissza Nincs kész a dévai magyar iskola [ 20050825 - 0 8:58:14 ] Erdély rendszerváltás utáni legnagyobb tanügyi kezdeményezése, amolyan második Bethlen kollégium, így nevezte tavaly, a petrozsényi szórványkonferencián Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a dévai magyar iskolát. Kilenc hónap múlva, három héttel tanévkezdés előtt, az iskolaépület nincs kész. A Geszthy Ferenc alapítvány ugyanis nem kapta meg a megígért pénzt. Emiatt egyre több szülő teszi fel a kérdést: beindule szeptemberben a közösség által régóta megálmodott magyar oktatási központ Déván ? - Az iskola be fog indulni - szögezi le határozottan Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Tavaly ősszel az építkezés biztatóan indult. A Communitas Alapítvány 2,4 milliárd lejes támogatásából sikerült megvásárolni az
