Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-03
10 feltételeket - egyebek mellett e llenőrizni kell, hogy a kérelmező valóban rendelkezike az unió területén való tartózkodáshoz szükséges fedezettel , s ha valakit egy tagállam tiltólistára tett, attól a vízumot meg kell tagadni. 5. A schengeni egyezmény maga is kínál egy kiskaput: "az a külföldi személy, aki rendelkezik valamely szerződő fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedély és az érvényes úti okmány alapján három hónapig szabadon mozoghat a többi szerződő fél területén belül". Ebben az esetben nincs szükség v ízumra, s nem kell vizsgálnunk a beutazási feltételek meglétét sem, bár a meglátogatni kívánt ország hatóságai ezt megtehetik. A kettős állampolgárságról, illetve a határon túli magyarok utazási feltételeinek megkönnyítéséről szóló múlt hét végi nemzetközi szakmai tanácskozás után ez a lehetőség is megfogalmazódott, de az ötlet aggályosnak tűnik. A tartózkodási engedélynek az utazási lehetőség biztosítása ugyanis nem célja, hanem következménye. Vagyis: aki életvitelszerűen valamely tagállam területén tartóz kodik, az más uniós országokat is felkereshet. Fordítva viszont nehezen kezelhető helyzet alakulna, és az ötlet Brüsszel ellenállásába ütközhetne. vissza Az Értől az internetig Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán Kol ozsvári tudósítónktól • 2005. augusztus 3. A sokszor lemaradottnak bélyegzett Románia határozottan tör előre a távközlésben, a számítástechnikában és az internet terjedésében. Romániában 21,38 millió ember él, ami a Magyarországon élő 10,08 milliónak több mint a kétszerese. Míg idén márciusban Magyarországon 3,05 millió internetfelhasználót tartottak számon, ez a szám ugyanakkor Romániában 4,94 millió volt. Ami 30,2 százalékos "penetrációt" (a háló használóinak aránya) jelentett Magyarországon és 23,1 százalékosat Romániában - ahol az internethozzáférés két év alatt megduplázódott. Persze városokban sokkal jobb, mint vidéken, pedig az elmúlt évben Romániában is egész sor kábel nélküli lehetőséget teremtettek. A 25 év alatti fiatalok körében az internetezés persze jobban hódított, az arány itt 40 százalék felé közeledik. Nem készült - nem is készülhet - etnikai alapon összegezés, de érzékelhető, hogy a magyarlakta erdélyi vidékek fiataljai semmivel sem állnak rosszabbul ezen a téren, mint a hasonló korú román fiatalok. Sőt. Nagy Zsolt, Románia RMDSZes informatikai és távközlési mini sztere a falvakban élő fiataloknak is "megszőné" a digitális hálót. Jelenleg kilenc településen tesztelik a Világbank támogatásával beinduló, úgynevezett tudásalapú társadalomprojektet. A cél mintegy 300 kistelepülés iskoláját, közintézményeit, kisvállalko zásait internetesíteni. A teleházprogram keretében a miniszter a következőkben évi 200 ilyen intézmény kiépítését ígéri. Ezt a célkitűzést szolgálja a Szülőföldön az információs társadalomba program is, amely a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztér ium 228 millió forintos támogatásával - az eMagyarországpontok mintájára - kíván a határon túli magyarok által lakott területeken 180 eMagyarpontot létrehozni. Az első ilyen pont Erdélyben a magyarromán határhoz közeli Éradonyi Ifjúsági Házban épült k i, s már egy hónappal ezelőtt készen állott. Ünnepélyes felavatását akkor a román kormányválság miatt halasztották el. A tegnap Kovács Kálmán magyar szakminiszter által Nagy Zsolt jelenlétében ünnepélyesen átadott éradonyi létesítmény az Erdélyben élő vidé ki magyar fiatalok korszerű internethozzáférését szolgálja. Az Értől az internetig - parafrazálhatnánk az Érmellék legnagyobb költőjét. Az éradonyi eMagyarpont előfutára az idén beinduló mintegy 90, főként Erdély vidéki településein létrehozandó hasonl ó pontnak. Az említett programot az IHM és az RMDSZ 2003. májusi megállapodása alapozta meg. Közös célként fogalmazták meg akkor az erdélyi magyarság információs és kommunikációs felzárkózásának szükségességét, olyan támogatások és programok elindítását, a melyek az információs társadalomba való hatékony bekapcsolódását elősegítik. Ennek eredménye volt a 2004ben és 2005ben meghirdetett pályázatsorozat, amely az erdélyi közösségek, oktatási intézmények, egyházak és civil szervezetek informatikai támogatás át célozza. A 2004es pályázat keretén belül 162 új számítógépet és 51 nyomtatót kaptak a nyertes pályázók, ezek közül 34 iskola részesült infrastrukturális támogatásban. Az internetes tartalomfejlesztés területén mintegy 40 erdélyi közérdekű portál nyert
