Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-22
2 ünnepségen olyanok is felbukkantak, akik Wass Albertről személyes emléket hordoznak (Erdély.ma) Beszédtéma lett a köztársasági elnök első beszéde - A Szent Istváni örökség boncolg atása mellett aktuálpolitikai témákkal, a pártokat, a hazai közéletet és a médiát bíráló felvetésekkel foglalkozott augusztus 20i beszédében a két hete hivatalába lépett államfő. Beiktatási beszéd helyett formabontó augusztus 20i szónoklattal mutatkozo tt be a két hete hivatalba lépett köztársasági elnök az állami ünnepen. Az államfői beszédek eddigi hagyományától eltérően Sólyom László mondandója bel- és külpolitikai problémákat is feszegetett. A saját kezdeményezésekkel tűzdelt, bíráló hangnemű beszéd a pártok és az elemzők szerint egy aktív államfő munkásságát vetíti előre. (MH.45.o.) Ami nem hasonlít – nem hasonlít - Bíró Béla a kisebbségi sors értő és higgadt elemzője, egyszersmind gyakorlója is. Attól tartok, legutóbbi cikkében (MH, aug. 16.) abszurd kiindulópontot választva nagyrészt téves következtetésekre jut. A magyar közírók az utóbbi években meghonosodott szokása a határon túli kisebbségek sorsát különböző nyugateurópai etnikumokhoz hasonlítani, és intő ujjal rám utatni: nekünk különös figyelemmel kell kísérnünk ezek helyzetét. Akinek ehhez van kedve, ám kísérje figyelemmel a népcsoportok helyzetét Lappföldtől a Tűzföldig, de tudja; ezeknek az égvilágon semmi közük nincs a Kárpátmedence lakosainak helyzetéhez. Tör ténelmi gyökereikben teljesen eltérő, társadalmi beágyazottságukat és lehetséges jövőjüket tekintve minden szempontból különböző csoportok összehasonlítása csak további zavarhoz vezet. (MH.19.o.) Sólyom: „az emberek megállták a helyüket .„ – Országszerte és a határokon túl is méltósággal emlékeztek meg az államalapítóról, augusztus 20ról - A magyar államiság értékeiről és Szent István király történelmi szerepéről esett a legtöbb szó az idei augusztus 20i ünnepi beszédekben i tthon és a határon túl. Sólyom László államfő szerint meg kell tanulnunk az államalapítótól, hogy képesek vagyunk önálló hozzájárulásra, önálló teljesítményre a világ dolgaiban. Gyurcsány Ferenc kormányfő pedig úgy vélte, erős és teherbíró, egységes nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet. (Nszv.3.o.) Sólyom: középhatalom vagyunk! – „ÜNNEPI KÉRDÉSEK: Miért kellene nekünk mindig csak alkalmazkodni?” A már hagyományos fővárosi ünnepi tűzijátékkal értek vég et szombat este az idei állami ünnepségek. A szónokok közül Sólyom László beszéde keltette a legnagyobb feltűnést. Ünnepi körmenet a Szent Istvánbazilika előtt. A Parlament előtti ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek az idei augusztus 20ai állami ünnep ségek. Sólyom László köztársasági elnök első nyilvános beszédében jó döntésnek nevezte Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Szent István „igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Hallj uk meg, vegyük észre, tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában!” – hangsúlyozta az államfő . „Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban” – fogalmazott. (Reggel, 18.o.) Sólyom László ünnepi beszéde (HVGonline)
