Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-17
4 Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. aug usztus 16., kedd (MTI) - Visszautasította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által adományozott Csángódíjat a neves néprajztudós, Kallós Zoltán, azzal indokolva döntését, hogy Magyarországon nincs meg a megfelelő akarat a romániai szórványm agyar közösségek művelődésioktatási rendszerének támogatására. Erről maga a néprajztudós számolt be kedden az MTInek. Felolvasta azt a nyílt levelet, amelyet ez ügyben írt Bozóki András kulturális miniszternek. "Köszönöm megtisztelő szándékukat, misz erint az idei Csángódíjra engem találtak méltónak. A csángók, a szórvány- és általában az anyaországtól elszakított magyar közösségek érdekében kifejtett több mint fél évszázados munkásságomat eddig is önzetlenül végeztem, és ezután is így teszem" - áll a levélben. Kallós - mint írja - több magyar kitüntetés tulajdonosaként úgy döntött, hogy ezt a díjat most nem fogadja el. "Csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődésioktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként boldogulás esélye nagyon leszűkült. Úgy értékelem, hogy az amúgy is rohamosan fogyatkozó Kárpátmedencei magyarságnak jelen pillanatban nem a kitüntetések fontosak, hanem inká bb egy jól átgondolt támogatási stratégiára lenne szükség" - olvasható a néprajztudós elutasító indoklásában. Az MTI érdeklődésére Kallós elmondta: nem ért egyet a magyarországi támogatások jelenlegi gyakorlatával. Emlékeztetett: a Kallós Alapítvány t izennégy éven keresztül minden évben táboroztatott csángó gyerekeket, kivéve az idén (pénzforrások hiánya miatt), pedig nagy szükség lett volna rá, éppen az árvizek miatt. A csángó gyermekek táboroztatásának ügyét a néprajztudós szerint "toljákvonják". Mo st július végén történt csak meg a kiírás az idei táborokra. "Hát ki fog most táboroztatni?" - tette fel a kérdést Kallós, úgy vélekedve, hogy akik ilyen ügyekben döntenek, azokat nem érdekli az egész probléma. A táborozásra az alapítvány nem tudja megelől egezni a pénzt - fűzte hozzá, megemlítve, hogy csak a bukarestiektől, azaz a Communitas Alapítványtól kaptak pénzt. A tudós hangsúlyozta: nem szeretné, ha politikai ügyet csinálnának az egészből. "Engem nem érdekel, hogy éppen milyen kormány van Magya rországon, nekem az a fontos, hogy a magyar érdekeket és a magyar ügyet szolgáljam" - fűzte hozzá. A Kallós Alapítvány 1992ben alakult, amikor Kallós Zoltán visszakapta a korábban államosított családi házat Válaszúton. Ez a kúria ad helyt néprajzi gy űjteményének és az 1999ben beindult magyar anyanyelvű szórványoktatásnak. Kallós az MTInek megjegyezte: egész vagyonát átíratta az alapítványra. Leszögezte: alapítványa eddig minden fillérrel pontosan elszámolt. "Az, hogy mások miként számoltak el, nem érdekel minket. Alaposabban utána kellene nézni, hová folynak el a pénzek" - mondta Kallós Zoltán. vissza Százmilliót szatyorban? Pavol Rusko gazdasági miniszter váltóügyei Népszabadság • Szilvássy József • 2005. augusztus 17. Nincs politikai uborkaszezon Szlovákiában. Erről az idén Pavol Rusko gazdasági miniszter és a Plus 7 dní gondoskodott. A több mint kétszázezer példányban megjelenő, legnépszerűbb szlovák hetilap két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra, és fénymásolatokkal igazolta, hogy a tárcavezető két évvel ezelőtt - amikor elfoglalta a miniszteri posztot - potom százmillió korona (amely hozzávetőleg hatszázötvenmillió forintnak megfelelő összeg) hitelről írt alá váltókat olyan vállalkozóknak, akik már akkor gyanús ügyle tek miatt a rendőrség látókörébe kerültek. Azóta az egyikük szívroham következtében elhunyt, Frantisek Mojzis, a másik hitelező pedig vizsgálati fogságba került, mert csődbe juttatta azt az általa alapított befektetési alapot, amely húszharminc százalék os hozamok ígéretével több milliárd koronát csalt ki a hiszékeny polgárok zsebéből. Először a hetilap munkatársai tették fel azokat a kérdéseket, amelyeket az elmúlt napokban szinte minden szlovákiai újság naponta megismétel: - Mire kellett Pavol Ruskónak ilyen sok pénz? Visszafizettee már, s ha igen, vajon miből? Miniszterként ugyanis hivatalosan legfeljebb nyolcvanezer körül keres havonta. A tárcavezető belegabalyodott a válaszokba. Először azt állította, hogy a felvett hitelből fizette ki egyik üzlettár sát, akitől korábban megvásárolta a legnépszerűbb szlovák kereskedelmi tévé, a Markíza egyik részvénycsomagját, amelyet azután társaival együtt a CME amerikai társaságnak adott el. Akkor vajon miért nem ezt a pénzt fordította adósságtörlesztésre? - kutakod tak tovább az újságírók. Mire a miniszter azzal az új változattal rukkolt elő, hogy partnereivel valami nagy bizniszre fenték a fogukat, de a terv kútba esett, és a kölcsönt ezután hiánytalanul visszaadta a hitelezőinek. Hiszen akkor Rusko úr törvénysértés re készült. Ugyanis állami tisztségviselőként nem vállalkozhat. Erre Rusko űzött vadként még
