Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-01
8 középosztálynak. Ám tudomásul kell venni egy másik érvelést is. Most nyúlunk hozzá negyedszer a személyi jövedelemadóhoz. Először adómentessé tettük a minimálbért. Ez az alsó középosztálynak és a középosztály alattiaknak kedvezett. Másodszor csökkentettük az adókulcsokat, a legjobban a közé psőt, 26 százalékra. Ez is az alsó középosztálynak kedvezett leginkább. Harmadszor eltöröltük a középső adókulcsot, ami szintén az alsó középnek jelentett könnyebbséget. A mostani az első olyan intézkedés, ami a módosabbakat részesíti előnyben. Politikai k ompromisszum köttetett. Úgy, hogy az ötéves programban azt is vállaltuk, hogy az átlagos és annál valamivel magasabb jövedelem a legalacsonyabb adókulcsban fog adózni. És része lett a programnak a minimálbér lépcsőzetes emelése is. - Van olyan érzése az embernek, hogy ez egy választási adócsomag. Azért, mert először a lakosságnak ad, s csak később a vállalkozásoknak. És azért is, mert választás előtt négyéves programot szokás hirdetni, és a hátralévő egy meg a négy az öt. - A politikai döntések nem füg getlenek a politikai, azaz választási ciklusoktól. Ez sem lehet az. A döntés tartalmára és lényegi irányaira ugyanakkor a ciklusnak nincs jelentős hatása. Magyarázatot inkább az igényel, miért nem azzal a két intézkedéssel kezdünk, amelyek a vállalkozásokn ak jók, és növelik a versenyképességet. Ha erre tudjuk a választ, ki fog derülni, miért a lakossági elemek kerültek a változtatások élére. Az iparűzési adó a legtöbb önkormányzat hosszú távú fejlesztési hitele mögött lévő pénzügyi fedezet. Ennek az átalakí tása anélkül, hogy lehetetlen helyzetbe hoznánk önkormányzatokat, csak hoszszabb ideig tartó és szisztematikus lépéssorozattal lehetséges. És csak választási cikluson átívelően. Jó előre kell megmondani, mi fog történni, és igencsak hosszú átmenetet kell e ngedni. A következő önkormányzati választások 2006 októberében lesznek. Az akkor megválasztott önkormányzati vezetésnek lehetőséget kell adni arra, hogy a változásokhoz kapcsolódó helyi rendeleteit megalkothassa, és csak ezután lehet szó az adó kiiktatásár ól 2008ban. Ha nem hagynék elég időt minderre, felelőtlennek nevezhetnének. A tbjárulék 2007es és 2009es csökkentése össze van kötve azzal a reformcsomaggal, amelynek az egyik kulcselemét éppen jövőre valósítjuk meg. Ez az egyéni járuléknyilvántartási számla rendszere, aminek a bázisán reményeink szerint a biztosításalapú egészségügyet létre lehet hozni. - Két változtatásra szoruló terület, az egészségügy és az önkormányzatok reformjáról beszélünk. Azt kérdezte tőlem, tudome, hogy a Fidesz milyen r eformot akar. Igazság szerint azt se tudom, milyet akar a kormány. - Pedig csak a 100 lépés programját kell hozzá megismerni. Bár mindig is sokan gondolkodtak az állam szerepének megváltoztatásáról, azt kell, hogy mondjam: 1997, az igazságszolgáltatás re formja óta érdemi intézkedés híján voltunk - a száz lépésig. Amit például az egészségügyben teszünk, azt jelenti: 15 év várakozás után beléptünk a reform előszobájába. Valójában a biztosításalapú egészségügy kiépítését kezdtük meg. Erre épül a következő há rom év minden változása. A biztosító az új rendszerben szolgáltatást vásárol, és nem intézményt finanszíroz. A biztosított mög ött valóságos egyéni járulékfizetés van, és a járulékot fizető, biztosítási kötvénnyel rendelkező beteg kikövetelheti magának az előre megállapított minőségű szolgáltatást. Nem az elit, nem a felső tíz- vagy százezer kapcsolatain, a hálapénz nagyságán múli k az, hogy ki milyen szolgáltatást kap, hanem egy átlátható és korrekt rendszeren. Az egészségügyi reform lényege tehát ezzel eldőlt. Ebben a szférában ez az elmúlt tizenöt év legfontosabb döntése. - De miért nincs egy ilyen nagy horderejű kérdésről tár sadalmi vita? - Tizenöt éve más sincs, csak vita. Először létre kell hozni a biztosításalapú rendszert, hogy aztán vitatkozhassunk arról, milyen szolgáltatást kap a biztosított, és mit várunk el tőle. El lehet például tőle várni, hogy vegyen részt önmaga egészségének védelmében, azokban a prevenciós programokban, amelyeknek ez a céljuk. És nyilván lesz, aki majd azt igényli, hogy a biztosítási díj megfizetése mellett is járuljon hozzá a gyógyítási folyamathoz. Ám ezeket a kérdéseket akkor szabad feltenni, amikor az első lépéseken - az egyéni járulékszámla és a biztosítási csomagok létrehozásán - már túl vagyunk. Végig kell menni egy folyamaton, és utána nyugodtan és körültekintően meg kell vitatni a felvetődött kérdéseket.
