Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-25
10 Hangsúlyozta: titkos tárgyalásokba az érintett magyar közösségek választott vezetőivel való egyeztetés nélkül nem érdemes bocsátkozni. - Azelőtt a Magyar Állandó Értekezlet keretén belül vagy azon kívül, de a határon túli magyarokkal mindenképpen egyeztetnie kellene a magyar kormánynak - fejtegette. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) bővítése, erősítése, esetleg döntési hatáskörrel tö rténő felruházása is küszöbön áll majd a választások megnyerése után. Határozottan föllépnek a határon túli régiók etnikai arányainak, illetve a közigazgatási egységek határainak hátrányos megváltoztatása, a magyarok megfélemlítése, igazságügyi és gazdaság i megkülönböztetése ellen is. Kokárda Orbánportréval A Kárpátmedencében élő magyarság felemelkedésére és a nemzetegyesítésre az EU ugyan jó esélyt jelent, ehhez azonban egyfelől szemléletváltásra, másfelől pedig arra van szükség, hogy a magyarorszá gi gazdaság az egész nemzetet építő, erős gazdasággá váljon. A határon túli magyaroknak olyan tartós magyarországi politikai kurzusra van szükségük, amely a nemzetegyesítést lehetővé teszi, a Kárpátmedencét pedig jól működő gazdasági térséggé alakítja. A Trianonszindrómán is túl kell már lépni, hiszen "Trianon óta eltelt 90 év, azóta a világ megváltozott, ugyanígy a korszellem és a kordivat is". Ma már a gyorsaság, a műveltség, a hálózatba szerveződés, a tettrekészség és a vállalkozó kedv a fontos, mert e zek révén "az egykori istencsapás mára előnnyé változtatható". Az integráció új lehetőségei közepette az anyaország a határon túli magyarságra nem tekinthet tehertételként, benne a közös gazdasági fejlődést elősegítő tényezőt kell látnia. A hangsúlyt a g azdasági és befektetési együttműködésre helyező Orbán szerint "Magyarország jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van". A határon túliak a választási kampányban is szerephez juthatnak. Őket Orbán arra biztatta, hogy " mérjék magukhoz a magyarországi pártokat", az eredményt telefonon, levélben közöljék magyarországi barátaikkal, rokonaikkal, s törekedjenek arra, hogy a határon túli gyökerekkel rendelkezők választási részvétele minél nagyobb legyen. Orbán hosszasan, pél dákkal illusztrálta a magyar gazdaság válságát, és a munkanélküliség, a deficit és az államadósság növekedéséről, a gazdasági növekedés csökkenéséről, illetve az elszalasztott reformlehetőségek negatív hatásairól és a túladóztatásról beszélt. Közölte: könn yen megtörténhet, hogy a következő években Románia gazdaságilag lekörözi Magyarországot. - Szlovákia 19 százalékos adókulcsot vezetett be, Románia 16 százalékosat. A Milánóból Temesvár felé közlekedő repülőgépekre nem lehet jegyet kapni. Északolasz kis- és középvállalkozók tízezrei árasztják el DélErdélyt. Ha figyeli az ember a kolozsvári ingatlanárakat meg az ottani gazdasági fejleményeket, meglepő dinamizmust tapasztalhat. Ha a Magyarországról Szlovákia és Románia irányába megmozdult tőke egyre növekvő nagyságrendjét vesszük figyelembe, akkor szintén egy új jelenséget láthatunk. És bizony a magyar gazdaságnak be kell neveznie ebbe a regionális adóversenybe - fejtette ki. Kormányváltás után a Fidesz új, munkahelyeket teremtő és drasztikus adócsökkentés en alapuló gazdaságpolitikát ígér. És olyan közös nemzetstratégiát, amelyben a baloldal is helyet kap, ha "nemzeti fordulatot" hajtana végre, de ennek esélyei a baloldal "genetikai vagy inkább történelmi meghatározottságai miatt" minimálisak. Tőkés: Össz magyar gazdasági stratégiát Előadása után a Fidesz elnöke Tőkés László püspökkel és Szász Jenővel, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnökével tárgyalt a magyarmagyar párbeszédről, az autonómiáról, a gazdasági fellendülés feltételeiről és esélyeiről. A fő célok: egyeztetni a Csapó József vezette Székely Nemzeti Tanács, a Tőkés László irányította Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kidolgozott autonómiatervezeteket, s folytatni az erdélyi magyar közössége n belüli párbeszédet. Tőkés az összmagyar gazdasági stratégia, az Orbán által az utóbbi időben kissé háttérbe szorított Szász az autonómiakódex kidolgozását sürgette. Utóbbi közölte: szervezete az erdélyi magyar politikai pluralizmus
