Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-25
6 mérce nem fogadható el. És, hogyha a régi Európában a kisebbségi autonómia teljesen magától értetődő Katalóniától DélTirolig, Finnországig, akkor az újonnan csatlakozott európai uniós országokban is ugyanilye n magától értetődő követelésnek, sőt, közösségi jognak kell lennie. A Kárpátmedencében a magyarok rovására tapasztalhatunk etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvéseket. Ez nem fogadható el. Találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a magyarlakta vidékek adminisztratív szétdarabolására törekednek. Találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a magyarok fizikai megfélemlítését célozzák. Elegendő, ha a Délvidékre gondolunk. Találkozunk a Kárpátmedencében, nem ritkán, egyegy államon belül az igazságszo lgáltatás magyarokkal szembeni elfogult működésével. Találkozunk magyar oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetésével. Találkozunk magyarok lakta területek gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozásának kormányzati törekvéseivel. Elegendő, hogyha csak it t Erdély országban az északerdélyi autópálya küzdelmekre hívom fel az önök figyelmét. Ezek a jelenségek mind a mai magyar Kárpátmedencei élet valóságához tartoznak. Ezekkel a törekvésekkel szemben védekeznünk kell. A státusztörvényhez hasonló merész, bát or, Európában elfogadható kisebbségvédelmi, ha kell, egyoldalú lépéseket is vállalnunk kell majd. Éppen ezért a Magyar Állandó Értekezletre továbbra is múlhatatlanul szükségünk van. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Állandó Értekezletet ilyen jelenségek melle tt, mint amit az előbb néhány szóban megidéztem, hosszú idő óta nem hívja össze a magyar kormány. Sőt, nekünk majd abban kell gondolkodni a jövőben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet hogyan lehet továbbfejleszteni valami öt világ magyar képviselet irányáb a, aminek a mainál sokkal jelentősebb konzultatív és talán néhány esetben döntési jogot is érdemes lesz majd átadni, illetve amelyre érdemes lesz majd ilyeneket ráruházni. Az állampolgárság kérdése nem kerül le a napirendről akkor sem, hogyha Románia bel ép az Európai Unióba. Részben azért, mert a Szerbiában és Kárpátalján élő magyarok, meg a szegény Horvátországban élő magyarok - akik már régen Horvátországgal együtt megérdemelték volna, hogy tagjai legyenek az Európai Uniónak - úgy tűnik, hogy még hosszú évekig nem lesznek tagjai az Európai Uniónak, tehát a kettős állampolgárság Erdélyországon kívül néhány más fontos, százezres nagyságrendű magyar közösségeknek továbbra is érdeke. A Magyar Igazolvány sem válik fölöslegessé a jövőben, kedves barátaim, mind ig elmondom, ha eljövök ide önök közé, hogy akinek van, nagyon vigyázzon rá, mert rövid időn belül ez lesz a Kárpátmedence legértékesebb dokumentuma. A Magyar Igazolványnak ugyanis jelentősége lehet részben a kettős állampolgárság odaítélésének időtartamá t tekintve, részben pedig a státusztörvényhez olyan jogok tapadnak - csak a szegény belmagyarok erről keveset tudnak, mert a kormánypropaganda ezt elhallgatja - amelyek nem tapadnak majd a kettős állampolgársághoz. Azok esetében, akik nem óhajtanak áttelep ülni Magyarországra, hanem itthon maradnak. Egy Erdélyországban élő magyar számára anyagi értelemben, jogosítványokat tekintve, iskoláztatást, gyermektámogatásokat tekintve, a státusztörvény és az annak nyomán létrejött Magyar Igazolvány többet jelent majd , mint a kettős állampolgárság. Tehát a kettős állampolgárság idejében a szülőföldjükön maradó magyarok támogatásának továbbra is a Magyar Igazolvány lesz a legfontosabb jogosultsági dokumentuma. És végezetül még egy gondolatot szeretnék megosztani affél e tézis formájában önökkel. Ha megpróbáljuk megvonni a rendszerváltoztatás óta, vagy az 1990es első választások óta eltelt 15 év mérlegét, akkor azt kell mondani, hogy a magyar jövő egyik fontos kérdése úgy fogalmazható meg, hogy a demokrácia az a jövőben is továbbra is csak az uralkodó szellemi, politikai és gazdasági elit csoportok projektje lesze, hogy a demokráciát a magyarországi magyar néptömegek is maguknak fogjáke érezni. Kimerültek a demokrácia eddigi működtetését jelentő lelki, szellemi tartalé kok. Az embereknek nem a demokráciából van elegük Magyarországon, de elegük van abból, ahogy az elmúlt 15 évben a demokrácia működött. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden ízében rosszul működött volna. Ha nem tudjuk a négyévenként egyszer megvalósuló részvételt gyakoribb élménnyé tenni, ha nem tudjuk az embereket bevonni bizonyos kérdésekbe, ha nem tudjuk világossá tenni, hogy az ő véleményük szinte döntésszerű erővel történő figyelembe vétele nélkül nem születhetnek - nemzetpolitikai döntések Magyaro rszágon, legyen szó gazdaságról, kultúráról vagy külpolitikáról - ha ezt az érzést nem tudjuk kialakítani, és e mögé nem tudunk tényeket állítani, akkor a magyar demokrácia legitimitása meg fog kérdőjeleződni. Hiába lesznek négyévente választások, kedves b arátaim. Mert meggyőződésem szerint egy nemzetegyesítéses politikához nemcsak az Európai Unióra, hanem a magyar demokráciára is egy valóságos magyar demokráciára, magyarországi demokráciára is szükségünk lesz. Köszönöm szépen a jókívánságokat. A magyar pol gári nemzeti keresztény tábor ereje az ma már nagyobb, szélesebb forrásokra támaszkodhat, mint mondjuk háromnégyöt esztendővel ezelőtt. Egy nagyon fontos minőségi változás történt az elmúlt négy esztendő során. Ugye egyegy jó időpontban lekevert nyaklev es állítólag a gyermeknevelésnél is csodákra képes. Ez a pártfejlődésben sincs másképpen, így a 2002es nyaklevesnek minősíthető választási kudarc, reményeim szerint kiváltotta a szükséges pedagógiai hatást a mi esetünkben is. Remélem, hogy az elmúlt három év munkájában ennek talán már a nyomai láthatóak.
