Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-23
9 jelent, s lehetőséget arra, hogy Budapest e nagyobb térség gazdasági központja legyen. Igennel szavazni ezért hazafias és erkölc si kötelesség - mondta Orbán Viktor. Ugyancsak a kettős állampolgárság megadása mellett emelt szót Mádl Ferenc. A köztársasági elnök arra a problémára hívta fel a figyelmet, amelyet a határon inneni és túli magyarság népességfogyása jelent. A Máért ülésén kijelentette, hogy mind az autonómia, mind pedig a kettős állampolgárság teljes egészében összhangban áll az európai alapelvekkel. Ami a december 5ei népszavazásnak a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdését illeti, az államfő felszólította a választóp olgárokat: éljenek a lehetőséggel és vállaljanak közösséget a határon túli magyarsággal, amely - mint kifejezte - szeretné velünk sorsát megosztani. Nemzetegyesítő szándékok kirekesztő megnyilatkozásokkal Érdekes módon osztódott meg a közélet a "kettős á llampolgárság" ügyében. Az igenek mellett kampányolt nemcsak a Fidesz és az MDF, hanem a másik népszavazást kezdeményező Munkáspárt, illetve néhány baloldali politikus is. Pozsgay Imre és Németh Miklós kiállása a kettős állampolgárság mellett még csakcsak érthető volt, de néhány szocialista politikus "igenje" szembenállt az MSZP és a kormány állásfoglalásával. Kivétel nélkül a kettős állampolgárság megadása mellett foglaltak állást a határon túli magyar szervezetek. Néhány idézet a kampányból: Orbán Vikto r, a Fidesz elnöke: - "Én abban hiszek, hogy ez a kampány, amely (...) uszító és megosztó jellegű, és az MSZP áll az élén vagy inkább mögötte (...), nem éri el a célját". - A kettős állampolgárságról szóló december 5i népszavazás a magyarság erkölcsi minő ségét is meghatározó referendum. A voksoláson bebizonyíthatjuk, hogy ha nem is hibátlan, de mégis "jobbfajta népség a magyar". Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke: - A Gyurcsány Ferenc miniszterelnökből és Hiller István MSZPelnökből á lló "álompáros", illetve a kormány és az MSZP a kettős állampolgárság dolgában "a törvényeket is lábbal tiporva, alantas, uszító kampányt folytat a határon túli magyarokkal szemben és megosztja a nemzetet". - "Magyarország népessége 2050re 7,5 millióra fo gy. Ki fog itt dolgozni, az afrikaiak, a pakisztániak, az arabok, a törökök, vagy a kínaiak? Ők nem jelentenek többletterhet Magyarország számára?" Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke: - Csak látszólag kudarc, hogy nem született olyan nyilatkozat a Magyar Állandó Értekezleten, amelyet az összes résztvevő aláírt volna. "Viszont a nemzetpolitika szempontjából én végül is ezt a helyzetet egy sikeres helyzetnek tekintem, mert végre elvált a szar a víztől. És ez a nemzetpoli tikában nagyon fontos." A referendum története és következményei A Magyarok Világszövetsége 1996 óta szorgalmazta, hogy még az uniós csatlakozás előtt váljon lehetővé a határon túli magyarok kettős állampolgársága. A szövetség 2003 augusztusában kezdte a népszavazási aláírásgyűjtési akciót. A voksoláson felteendő kérdést az Országos Választási Bizottság (OVB) 2003 szeptember közepén hagyta jóvá. Október elején azonban egy magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdés alkotmányosságának eldöntése ér dekében. A testület végül tavaly márciusban hagyta helyben a választási bizottság határozatát. Az MVSZ tavaly július 2áig összesen 474 ezer aláírást gyűjtött össze, ebből - a hiányos adatok miatt - 320 ezret adtak át az OVBnak, amely végül 277 ezer aláír ást hitelesített. Az Országgyűlés szeptember közepén egyhangú szavazással döntött arról, hogy ügydöntő népszavazást kell kiírni a kettős állampolgárság ügyében. A határozatot ugyancsak megtámadták a Alkotmánybíróság előtt; végül a testület október 26i dön tése elutasította az ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament döntését. A népszavazáson feltett kérdés a következő volt: "Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról , hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
