Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
23 akadályozták meg a tettlegességet. Ezzel szemben a magyar csoport néhány tagja ellen vádat emelnek - közölte Ján Stark. vissza Mélyvíz – Németh Zsolt a politika kapálózásairól 168 Óra 2005/29 – Közélet Szerző: Nagy József Határon túli magyarok is beléphetnek a Fideszbe - így döntött a párt legutóbbi kongresszusa. Valószínűleg Németh Zsolt javaslatára, ami nem meglepő, hiszen ő a fiatal demokraták "határon túli felelőse". Az Orbánkormány alatt a Külügyminisz térium politikai államtitkáraként járta, figyelte a Kárpátmedencét, most az Országgyűlés külügyi bizottságát vezeti. Izraelben, majd Szerbiában tárgyalt Orbán Viktor. Mire ez a külpolitikai aktivitás? Orbán Viktorban él egy természetes külpolitikai ösz tön. Nem látszott rajta miniszterelnök korában - önre és Martonyi Jánosra hagyta a külpolitikát. A polgári kormány idején nagyon aktív, kapcsolatépítő volt a magyar külpolitika. Az orbáni "EUn kívül is van élet" mondat befelé fordulást sugallt. A kijele ntés fontos külpolitikai üzenete volt, hogy akarjuk az uniót, de nem mindenáron. A csatlakozási tárgyalások alatt elkélt az ilyen hang is. Ha hibás külpolitikai lépést keresünk, nem kell messzire néznünk: Gyurcsány Ferenc ötlete, miszerint készüljön háromé ves költségvetése az EUnak, ha már a hétéves nem jön össze, meghökkenést keltett Brüsszelben. Akárcsak Medgyessy Péter javaslata, hogy az EPválasztásokra a magyar pártok közös listát állítsanak. Aligha hökkentettek nagyobbat, mint Orbán EUn kívülisége. Sajnos bel- és pártpolitikai, egészen pontosan kommunikációs szempontok határozzák meg Gyurcsány külpolitikáját. Orbán újsütetű külpolitikai aktivitása is a belpolitikának, a kommunikációnak szól. Annak, hogy nem ő a miniszterelnök ugyan, mégis úgy jár e l, úgy tárgyal, úgy mutatja magát, úgy nyilatkozik, mintha az lenne. Miközben 1998 és 2002 között föl nem merült, hogy például Izraelben tárgyaljon. Fölmerült. De út nem lett belőle. Mert magyar kormányfő utoljára 1992ben, Antall József személyében látog atott Izraelbe, amit a mai napig nem viszonoztak, pedig mi folyamatosan kerestük a lehetőségét. Mondják, annyira "herótja" volt TelAvivnak a Fidesz által legalábbis eltűrt MIÉPtől, hogy inkább nem barátkozott az Orbánkormánnyal. Régi vita ez, kérem, ne keverjük ide. A Fidesz sosem volt koalícióban a MIÉPpel, és pont. Inkább viszszatérnék Orbán Viktor aktivitásához: tudni kell, hogy meghatározó külpolitikai kérdésekben soha nem a Külügyminisztérium, hanem maga Orbán Viktor döntött. Aki egyébként Budapes ten találkozott az izraeli köztársasági elnökkel és a kneszszet elnökével is. Mi Orbán izraeli útjának hozadéka? Azon kívül, hogy jelzi a magyar jobboldal vitathatatlanul legerősebb politikusa: fontosnak tartja a kapcsolatápolást TelAvivval - persze ez sem kevés. Napjaink talán legnagyobb konfliktusa az arabizraeli szembenállás. E urópa és az USA, illetve az Európai Néppárt és az európai szocialisták között jól kitapintható a nézetkülönbség. Orbán Viktor látogatásának puszta ténye rögzítette a világ számára, melyik oldalon állunk. Persze belpolitikai üzenete is van az útnak. Mondju k így: kommunikációs hozadéka. Nem, mert nem pártpolitikai, hanem belpolitikai a hozadék. Bizonyos ügyeket ki kell vonni a pártpolitika aló l. Orbán Viktor mindvégig tartózkodott attól, hogy minősítse a kormányzat KözelKeletpolitikáját. Holott lett volna
