Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-19
11 uniós elvárások az utóbbi másfél évtizedben. Míg kezdetben a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség helyzetén ek javítása volt a legfontosabb követelmény, később a bankrendszer stabilitása volt a fő téma, ma pedig a korrupció visszaszorítása a legnagyobb elvárás. - Az etnikumközi viszony stabilitását a volt titkosszolgálatok és a kommunisták oligarchiája, az e bből kialakult maffia veszélyezteti - hangsúlyozta Constantinescu , majd hozzá tette: a tisztességes románok és a tisztességes magyarok közösen kell hogy fellépjenek ezen oligarchia ellen. Megnyitóbeszédében Németh Zsolt "nagykorúnak" nevezte a tábort , mondván, hogy tizenhat éves korban a magyar állampolgár jogosítványt szerezhet és aktívan beleszólhat a közlekedésbe. Majd a magyar nemzetpolitika, a magyarromán viszony és az Európai Unió válságát érintő számos kérdést vetett fel. Hangoztatta, hogy e k érdésekre keres majd választ az egy hétig tartó rendezvény. A megnyitót követően Európa kilátásai értelmiségi szempontból témakörben hangzottak el előadások. Székely István, a kolozsvári Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője által vezetet t beszélgetésen az európai identitás különböző megközelítését, alakulását vették górcső alá az előadók. Gabriel Andreescu egyetemi tanár, emberjogi aktivista Európa meghatározását kívánta megfogalmazni, az európai értékeket számba venni. Stumpf István, a budapesti Századvég Alapítvány igazgatója az egy éve bekövetkezett magyar csatlakozás következményeiről szólt, hangsúlyozva, hogy a már létező kulturális együvé tartozásnak adott jogi formát a csatlakozás. Szólt az európai intézmények demográfiadeficit jéről, arról, hogy ezek az intézmények nagyon távol kerültek azoktól, akik nevében eljárnak. Toró T. Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Temes megyei képviselője az európai értékek változásáról beszélt, választ keresve arra a kérdésre, hogy ezek a változások milyen folyamatokat gerjesztettek a romániai magyar közösségben. Toró kedvezőnek nevezte a romániai magyarság számára Románia csatlakozás előtti helyzetét. A táborban számos tartalmas tanulási, kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a szervez ők, hétfőn például tíz különböző színhelyen terveztek programot. vissza Magyarország a horvát csatlakozás érdekében lobbizott az EUkülügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. július 18., hétfő (MTI) - Horvátország csatlakozása érdekében lobbizott Magyarország az EUkülügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén: Bársony András, a külügyminisztérium politikai államtitkára a tanácskozáson leszögezte, hogy a budapest i vezetés nem látja okát az időhúzás folytatódásának, s a brit EUelnökség időszaka alatt, azaz legkésőbb december végéig meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. A tárgyalások megkezdésére az EUtagállamok tavaly decemberi csúcsé rtekezletén már kitűztek egy - idén márciusi - időpontot, ám azok mégsem kezdődhettek meg, mert a horvátok nem tudták átadni a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek Ante Gotovina egykori tábornokot, akit háborús bűnökkel vádolnak. Zágráb szerint a tábornok bujkál, s nem tudják, hol tartózkodik - a törvényszék főügyésze, s jó néhány tagállam szerint viszont ez az ügy azt mutatja, hogy Horvátország nem működik együtt eléggé a testülettel, ami viszont a csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltétele. Az idén márciusi EUcsúcson a tagállamok vezetői kijelöltek egy csoportot a kérdés tanulmányozására, de a horvát csatlakozás ügyében azóta sem történt érdemi előrelépés. Bársony András szerint a most ani külügyminiszteri tanácskozáson lényegében ugyanazok az államok támogatták a mielőbbi tárgyaláskezdést, mint korábban (Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia és Szlovénia), s most úgy tűnik, ez a kérdés téma lesz az EUtagok szeptemberi, informális na gybritanniai külügyminiszteri tanácskozásán, ahol meghallgatják a kijelölt csoport, illetve a hágai főügyész jelentését is. Bársony szerint a tárgyaláskezdéshez elvileg nincs szükség a miniszteri tanács beleegyezésére, elég, ha a tagállamok brüsszeli nagyköveti üléseinek egyikén megszületik a jóváhagyás, s ebben az esetben akár már októberben megkezdődhetnének a megbeszélések. Mindenesetre - szintén a tavaly decemberi EUcsúcs döntése alapján - október elején meg kellene kezdeni a csatlakozási tárgyal ásokat Törökországgal, s több tagállam is felvetette: furcsa üzenete lenne annak, ha Horvátország csak a törökök után indíthatná el ezt a folyamatot. A tanácskozáson szó volt a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO keretében zajló tárgyalásokról is. Fran ciaország felvetette, hogy az Európai Unió úgy tesz engedményeket a szervezet (s ezen belül különösen a franciák) számára fontos mezőgazdasági témakörökben, hogy ezért nem kap elegendő viszonzást a többi WTOpartnertől az ipar és a szolgáltatások területén . Bársony szerint Magyarországnak is az az álláspontja, hogy az Európai Uniónak sokkal keményebben kell megfogalmaznia saját, az egyensúlyt követelő álláspontját, s nem lehet egyoldalú engedményeket tenni. vissza
