Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-15
16 Paroubek kezdeményezéséért ezért az elűzött németek képviselői többnyire nem lelkesednek. Bár többségük üdvözöl a cseh fél részéről történő bármilyen elmozdulást, azonban hozzáteszik: a bocsánatkérésnek nem csak az antifasisztákat kellene érintenie, hanem az üldöztetések minden egyes áldozatát is. A Csehországban maradt németek kárpótlása ügyében 2002től néhány kiépviselői i ndítvány formájában már kísérleteztek cseh kormánypárti képviselők, de az ötlet mindig elbukott a parlamentben. Radikális szudétanémet szervezetek a miniszterelnöki gesztust egyértelműen elutasítják. Az ausztriai szudétanémetek szövetsége továbbra is az eg yetlen jó megoldásnak az 194546os év genocídiumának elismerését tartaná. Vaclav Kalus „rendkívül veszélyesnek és rendkívül szerencsétlenek” nevezte Paroubek ötletét a MF Dnes cseh napilapban. A cseh köztársasági elnök szerint a csehek ebben az ügyben m ár rengeteg gyesztust gyakoroltak a szudétanémetek felé. Ugyanakkor a szudétanémet antifasiszták felé gyakorolt engesztelési gesztusok felvetését örömmel fogadta a cseh kommunista párt, amellyel a cseh miniszterelnöknek – az elmúlt hónapok fejleményei alap ján kijelenthető – egyre jobb kapcsolatai vannak. vissza • TSAR/Právo/MF Dnes/CTK/ujszo.sk Szerbiának modern európai alkotmányra van szüksége Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház alelnöke és Ana Tomanova Makanova, a ki sebbségek nemzeti tanácsainak koordinálója tegnap egyetértett abban, hogy Szerbiának modern európai alkotmányra van szüksége, amely Szerbiát valamennyi polgára államának határozná meg, ismerteti a Beta. Leszögezték, hogy az új szerb alkotmánynak tiszteletb en kell tartania az emberi és kisebbségi jogokról szóló európai okmányt, továbbá a végrehajtó hatalom tekintetében nagyobb autonómiát kellene szavatolnia Vajdaság számára. „Ha azt akarjuk, hogy a nemzeti tanácsok zavartalanul működjenek, akkor tarthatatlan , hogy még mindig Milošević alkotmánya van hatályban egy európai irányultságú alkotmány helyett, amely tiszteletben tartanás az emberi és kisebbségi jogokat”, mondta Egeresi. Szerinte Szerbia modern alkotmány nélkül nem számíthat az európai integrálódásra. Ana Tomanova Makanova szavai szerint valamennyi nemzeti tanács szorgalmazza a népképviselők megválaztásáról szóló törvény mielőbbi módosítását, hogy a nemzeti kisebbségek attól függetlenül, hogy vane pártjuk vagy sincs, állandó jelleggel bekapcsolódhass onak a szerbiai parlament munkájába. Mint mondta, a nemzeti tanácsok elégedetlenek az Úvidéki Televízió munkájával, és nem szabad megengedni, hogy Vajdaság egykor ismert intézménye megszűnjön. „Valamennyi nemzeti tanács jó szemmel nézné, ha a Vajdasági Kép viselőház venné át az Újvidéki RTV alapítói jogait. Az Újvidéki RTV most nem tesz eleget alapvető rendeltetésének, s nemzeti kisebbségek programjai csak az időszerű események követésére korlátozódnak, mert más egyébre nincs pénz”, mondta Ana Tomanova Makan ova. vissza Erdély: újabb magyarellenes támadás Két fiatalembert július 8án, pénteken este támadtak meg Sepsiszentgyörgyön. Az eset csak napokkal később került nyilvánosságra. A két fiatal a támadást megelőzően magyarul be szélgetett egymással. Egyiküket hosszasan fojtogatni kezdték, közben románul szidalmazták őket. Az áldozat társa gázsprével lefújta az egyik támadót, majd mindketten elhagyták a helyszínt. Az eset késő este, a háromszéki megyeszékhely Olt nevű negyedében t örtént, ahol a lakosság egyharmada román nemzetiségű. A fiatalok a rendőrségen nem mernek feljelentést tenni, mert attól tartanak, a gázspré használata miatt őket büntetnék meg, és amúgy sem bíznak a román hatóságok pártatlan nyomozásban. Az eset, az egy hónappal ezelőtti marosvásárhelyi incidenshez hasonlóan, alig kapott nyilvánosságot. Akkor, az egyik áldozat arccsonttörést és orrtörést szenvedett, a másik könnyebb sérülésekkel megúszta. Ők sem beszéltek, inkább felejteni próbálnak… Önkéntelenül is fel tevődik a kérdés: vajon hány és hány hasonló esetről hallgatnak az erdélyi magyar fiatalok? Valószínűleg azért, mert tartanak az elkövetők bosszújától, úgy vélik a hatóságok eltussolják a történteket (az eddigi vizsgálati eredmények egyébként ezt is mutatj ák!), mihamarább szeretnék elfelejteni a történteket. Megjegyzendő: a sajtó sem állt a helyzet magaslatán az esetek többségében. Több laptársunk késve, vagy egyáltalán nem számolt be a történtekről. Sőt, olyan erdélyi magyar lap is akadt, amely „oknyomozó” riportjában tisztára mosta a támadókat, majd a cikk végén levonta konzekvenciát: ezek amolyan rosszcsont verekedők: mindenkit megtámadnak és megvernek, aki az útjukba kerül...
