Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-01
11 visszavezethető - neheztelést nem érzett. Tárgya lópartnerei a közös célok sikerre vitelében mutatkoztak érdekeltnek. vissza Brüsszel fél a hiány elszabadulásától Brüsszel konkrét intézkedéseket vár a magyar kormánytól a költségvetési deficit lefaragására - erősített e meg lapunknak az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője. Az uniós testületet azért aggasztják a tervezett adócsökkentések, mert azok kedvezőtlenül befolyásolhatják a büdzsé alakulását. Az eurót használó országokban a költségvetési deficit mérté ke nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ennek az előírásnak a betartását a közös valuta bevezetésére készülő tagállamoktól is elvárják, igaz, csak hosszabb távon és szankciók kilátásba helyezése nélkül. Magyarországnak 2008ra kell teljesítenie a célt, á m addig is folyamatosan dolgoznia kell a hiány lefaragásán, a bevételek és a kiadások egyensúlyba hozásán. Az EUszerződés az Európai Bizottságot hatalmazza föl a büdzsé helyzetének figyelemmel kísérésére és szükség esetén ajánlások megfogalmazására. Ez ut óbbiakat a huszonöt pénzügyminiszterből álló tanács, az Ecofin jóváhagyása után postázzák az illetékes tagállamnak. Magyarországot - az uniós végrehajtó testület véleménye nyomán - utoljára március 8án figyelmeztette a pénzügyminiszteri tanács, újabb aj ánlásokat téve a deficit csökkentésére. Az Ecofin úgy ítélte meg: a magyar kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a hiány 2005ben ne lépje túl a tervezett mértéket. A tárcavezetők egyúttal óvatosságra intettek az esetleges ad ócsökkentések időzítésére és végrehajtására vonatkozóan is. Az eljárási szabályoknak megfelelően Budapest négy hónapot kapott arra, hogy a hiány lefaragását célzó kiigazító intézkedési programot fogadjon el. A magyar kormánynak július 8ig kell benyújtan ia Brüsszelnek az ajánlásokkal összehangban lévő tervét a büdzsé időarányos kiegyensúlyozására. Az EU azt várja, hogy a kötségvetési hiány mértéke az év végéig a GDP 3,6 százalékára csökkenjen. A tagállamok államháztartási egyensúlyának alakulását hivatalb ól figyelemmel kísérő Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja azért lepődött meg a magyar kormányfő által bejelentett adóreformon, mert annak esetleges következményei kedvezőtlenül befolyásolhatják a deficit alakulását - mondta lapunknak Joaquín Almun ia szóvivője, hozzátéve, hogy a Bizottság konkrét cselekvési tervet vár Magyarországtól a hiány lefaragására. vissza • Halmai Katalin (Brüsszel) Év elején aktivizálódhatnak a bizonytalano k Nem lehet egyértelmű következte téseket levonni a júniusi közvéleménykutatási adatokból arról, hogy mekkora a pártok támogatása - állítják politológusok. Ennek oka: nagy a bizonytalanok tábora, de ez természetes jelenség egy évvel a választások előtt. Ám a pártok sem mutatták még meg, mi re képesek, mennyi szavazót tudnak mozgósítani. A politológusok a jövő év elejére jósolják a helyzet drámai változását, amikor az apátia, akár hisztérikus politizálásba is fordulhat. Nem tekinti meghatározónak a legfrissebb közvéleménykutatási eredmények et Ágh Attila politológus. Szerinte még nem kezdődött el a kampány, az emberek érdektelennek tekintik azt a kérdést, hogy kire szavaznának, ha most vasárnap lennének a választások. Így véli Debreczeni József politológus is, aki szerint még nyitott kérdés, hogy ki fog nyerni a választásokon. Nemcsak a pártszimpátia, a párttámogatottság, hanem a politikai erők mozgósító ereje is befolyásolja majd a végeredményt. Beszámoltunk róla, hogy elemzők a politikai apátiának, az országos politika iránt érzett közömbös ségnek tulajdonítják, hogy a Szonda Ipsos júniusi felmérése szerint minden eddiginél alacsonyabb, csupán 35 százalék a biztos pártválasztók aránya a teljes népességen belül. Ugyanez olvasható ki a Gallup legfrissebb adataiból. A közvéleménykutató felmérése szerint a pártokba vetett bizalom rekord mélységekbe süllyedt. Ezt a közvéleménykutató szerint elsősorban a pártok szavazótáborának a zsugorodása és a bizonytalanok arányának a növekedése jelzi. A Tárki szerint a bizonytalan pártpreferenciájú válaszadók é s a válaszmegtagadók aránya az összes megkérdezett körében együttesen 36 százalék.
