Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-03
20 ratifikáció határidejét kitolják a 2007 tavaszán esedékes francia elnökválasztás utánra, és "a hajó megy tovább", de ezz el csak a sodródást emelnék stratégiává. Mindenesetre a brüsszeli hangulat változását jelzi, hogy immár Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialista Párt vezetője sem sürgeti a ratifikáció folytatását. "Az európai kormányfők feladata - mondotta a volt dán miniszterelnök a hollandiai eredmények láttán , hogy előálljanak egy olyan javaslattal, amely azoknak az intézményi kérdéseknek a megoldására hivatott, amelyeket az alkotmány akart megoldani." vissza • A szerző politikafilozó fus Megakasztotta Európát a hollandok nem szavazata Szinte alig hirdették ki szerda éjjel a hollandiai népszavazás eredményét Az EU egyelőre nem temeti az alkotmányt, tegnap a lett parlament elsöprő többséggel ratifikálta azt. A holland és a fran cia nem tanulságait két hét múlva az uniós csúcson vitatják meg. Szinte alig hirdették ki szerda éjjel a hollandiai népszavazás eredményét, máris csörgött Jan Peter Balkenende kormányfő telefonja. A vonal másik végén Gerhard Schröder német kancellár be szélt, aki egyből felajánlotta kollégájának, hogy Hollandia csatlakozzon az európai közösség alapító tagállamaiból alakuló belső körhöz – állítja a Press Association. A brit hírügynökség beszámolója szerint Balkenende udvariasan, de határozottan nemet mond ott, kifejtve, Hollandia csak a kisöcs szerepét játszhatná egy Németország és Franciaország vezette csoportban. A történet hitelességét alátámaszthatja, hogy Chiracelnök szombaton váratlanul Berlinbe utazik. Párizs és Berlin már fél évvel ezelőtt egy úgy nevezett magEurópa kialakításának lehetőségét vázolta fel arra az esetre, ha egyes tagállamok – mint például NagyBritannia – leszavaznák az alkotmányt. Majd mi szorosabbra fűzzük az együttműködést – mondták. Persze az eszükbe sem jutott, hogy éppen a fra nciák lesznek azok, akik elindíthatják az alkotmányt várhatóan elsöprő lavinát. Schröder reakciója érthető. Az őszi előrehozott választások előtt az otthon népszerűségét vesztett vezetőnek olyan szüksége van egy nemzetközi sikerre, mint egy falat kenyérre . Schröder amúgy sem szeretne úgy távozni Európa vezetői közül, hogy az általa oly nagyon dédelgetett nagy európai közösség válságba sodródott. Egy elit csoport még visszaadhatná a hitet, hogy a francia – német duó megőrizheti vezető szerepét a 25 tagúra bőv ült közösségben is. Csakhogy a mélyebb integrációra éppen nemet mondott tagokkal nem igazán lenne hiteles egy ilyen csoport létrehozása. Balkenende már annak idején is húzódozott az ötlettől, most teljes joggal mondhatott nemet a kétsebességes Európa elind ításának gondolatára. Az ugyanis biztosan nem lenne kiút a jelenleg kialakulni látszó válságból. Vészhelyzet azonban még nincs, a lett parlament például tegnap elsöprő többséggel mondott igent az uniós alaptörvényre. Így már tíz tagállam ratifikálta azt, s ezekben él az unió lakosságának 49 százaléka. Köztük van két nagy alapító tagállam – Németország és Olaszország – is. Az ő igen szavazatuk akkor sem hagyható figyelmen kívül, ha ezekben az országokban – a spanyolok kivételével – a parlament döntött. A ka pkodás helyett ezért az uniós vezetőknek most meg kell állniuk, és alaposan végig kell gondolniuk, mi is következik a két nemből, és hogy miként folytatható a ratifikációs folyamat. JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő, az unió soros elnöke máris kéto ldalú megbeszéléseket kezdett európai kollégáival, hogy feltérképezze a terepet a június 15 – 16i csúcstalálkozó előtt. A brit külügyminiszter szavaival élve, van idő elmélkedni. Remélhetőleg Jack Straw is megfogadja saját tanácsát, s nem jelenti be, hogy a britek már nem tartanak referendumot. Az biztató, hogy a tagállamok többsége egyelőre úgy véli, minden országnak meg kell adni az esélyt, hogy véleményt nyilváníthasson. A csúcstalálkozón azonban már nem lehet kibújni a B terv kidolgozása elől. Július kö zepén ugyanis a luxemburgi népszavazás következik. Bár az alkotmány támogatói a hercegségben még többségben vannak, az ellenzők tábora ott is növekedésnek indult. Mindenesetre Francoise Le Bail, az EUbizottság egyik szóvivője már egy új alapdokumentum kid olgozásának lehetőségéről beszélt. A válságcsúcs azt valószínűsíti, hogy az eredeti napirend, az EU következő hétéves költségvetése, háttérbe szorul, s végképp elszállni látszik a megállapodás esélye. Pedig – ahogy Kovács László adóügyi biztos is mondta – a büdzséről szóló gyors megállapodás némileg ellensúlyozhatná a nemek okozta negatív hangulatot. • Holland sérelmek Hollandiában csak minden tizedik nemmel szavazó polgár adott le protest szavazatot a kormányra – derült ki a népszavazás közben végzett közvéleménykutatásból. A Maurice de Hond intézet felméréséből az is egyértelművé vált, a többség leginkább az európai integráció irányáv al