Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-01
6 Az 51 éves Villepin eddig belügyminiszter volt JeanPierre Raffarin kormányában, korábban pedig külügyminiszterként Párizsnak az iraki háborút ellenző politikájának fő tolmácsolójaként vált ismertté. Az ő feladata lesz "friss lendületet adni" a francia kormány politikájának, ahogyan azt Jacques Chirac köztársasági elnök vasárnap este, az európai alkotmány elutasításával végződő népszavazás utáni televíziós nyilatkozatában megígérte. Villepin kabinetje összetételéről sem ő, sem pedig Chirac nem nyila tkozott egyelőre, de egy francia képviselő a FranceInfo rádiónak máris elárulta, hogy a belügyi tárcát az a Nicolas Sarkozy kapja meg, aki szintén a kormányfői tisztség várományosa volt, és korábban már vezette a belügyminisztériumot,. Az államfő várhatóa n beszédet intéz a nemzethez, amelyben vázolja az új kormány programját. A kormány névsorát a tervek szerint szerdán hozzák nyilvánosságra. Egyes politikai elemzők a korábbiakhoz képest karcsúbb kabinetet várnak. Dominique de Villepin számított a leges élyesebbnek a népszerűtlen Raffarin posztjára, akit a sikertelen gazdasági reformok és a magas munkanélküliség után az európai alkotmány leszavazásáért bűnbaknak tekintett az elnök. Az arisztokrata származású Dominique de Villepin Rabatban született 19 53. november 14én. Irodalmi és jogi végzettsége után politikai tudományokból szerzett diplomát a francia elitképzőben, az ENAn. A francia külügyminisztériumban közelkeleti tanácsadóként kezdte pályafutását 1984 és 1987 között, majd 1989ig Franciaország washingtoni nagykövetségének sajtóattaséja volt. 1995 és 2002 között, Chirac első elnöksége idején az államfő legközelebbi munkatársának számított mint az elnöki hivatal főtitkára, majd 2002ben külügyminiszter lett. Villepin íróként is ismert: történelmi munkát publikált a napóleoni korról, és versei is megjelentek. vissza Megállapodás a kisebbségi törvény ügyében Budapest, 2005. május 31., kedd (MTI) - Megszületett a megállapodás a kormánypártok és az ellenzék között a kisebbségi törvény ügyében - jelentette be kedden Budapesten sajtótájékoztatón Mesterházy Attila és Németh Zsolt. "A mostani módosításnak az a lényege, hogy még inkább segítse elő hogy csak a kisebbségek válasszák meg saját intézményrendszerüket, vala mint szélesítse a kisebbségi önkormányzatoknak a jogköreit" - mondta az MTInek Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke. A politikus elmondta, hogy egy önbevalláson alapuló bejelentkezési rendszert dolgoztak ki. Ez azt jelenti, hogy csak az s zavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást nem lehet felülbírálni. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtudásukról. Ez lehetővé teszi a politikai kontrollt abban a vonatkozásban, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélők kerüljenek az önkormányzatokba. Németh Zsolt kiemelte, hogy a magyarországi kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak a pártok, és ez tette lehetővé, hogy létrejöjjön a kompromisszum. Hozzátette, hogy bár a magyar nemzetpolitika elutasítja a reciprocitás elvét, a határon túli magyarok érdekében folytatott politika hitelességének szempontjából is fontos az itteni kisebbségek részére a minél szélesebb körű jogok biztosítása. A módosítások a kisebbségi törvényt, valamint a választójogi törvényt érintik. A fideszes politikus emlékeztetett arra, h ogy az Alkotmánybíróság kimondta: olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi, hogy a magyarországi kisebbségek válasszák meg saját önkormányzatukat. Azaz mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az "etnobiznisz", amikor nem kisebbségi személyek is választhattak, minél nagyobb mértékben visszaszoruljon. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, Mesterházy Attila arról beszélt: a kompromisszum azt jelenti, hogy "vannak a magyar politikának nem zeti konszenzusai, kérdései, amelyben meg lehet, meg kell állapodni". A politikus úgy összegezte a kompromisszumot, hogy az alkotmányos, kisebbségpolitikai szempontból elfogadható és politikai szempontból vállalható. vissza Pozsony nem hozza létre a határon túli szl ovákok önálló hivatalát Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. május 31., kedd (MTI) - Szlovákia nem hoz létre a határon túli szlovákokkal foglalkozó önálló intézményt, hanem a tovább iakban is a kormányhivatal keretében működő főtitkárság látja el ezt a feladatot - döntött kedden a szlovák kormány. A külföldön élő szlovákok ügyeiben illetékes kormánybiztos, a közelmúltban kinevezett Vilma Prívarová, - akinek elődje, Claude Baláz ál lítólagos ügynökmúltja miatt volt kénytelen távozni a posztról - a Szlovákok
