Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
29 elfelejtik bevallani, hogy Szövetségünk kolozsvári kongresszusán, tehát az RMDSZ éppen t íz esztendeje (!) programba foglalt célkitűzése a háromszintű autonómia, köztük a tömbben élő magyarság számára a területi autonómia megteremtése is. Holott a Szövetségünk minden tagja számára – tehát nem csupán az ún. kurucság számra – kötelező, és ez az RMDSZ Program Alapelveibe foglalt 4. cikkely b/ paragrafusa XXI századi, teljesen „eurokonform” igényt fejez ki, még pedig a belső önrendelkezésünk megvalósítási formájaként etnikai jellegű autonómiát. És ebben „Az autonómia” című paragrafusban nem csupán a Szövetségünk által célul tűzött három autonómiaformának megnevezése olvasható, hanem mindhárom forma lényegi jegyeinek kifejtése is. Mindebből félreérthetetlenül és egyértelműen kitűnik mindháromnak – „a személyi elvű”, „a sajátos státusú önkormányzati” és „a területi autonómiának” – etnikai jellege. Az „NKBUKjelenségnek” van egy most különösen erősen megmutatkozó, és várhatóan tovább erősödő káros következménye: miután ez a csoport és klientúrája a román politikai közéletet tudatosan félrevezette, S zövetségünk etnikai alapú autonómiatörekvése a románság rémálmaiban úgy jelenik meg, mint hajdan egyes ókori meg középkori népek tudatában egy erősen veszedelmes min. hétfejű sárkány. Ha az „NKBUKcsoport” és klientúrája éveken át ezt, a számukra is kötel ező RMDSZprogrampontot nem hallgatta volna el (hogy erősebb kifejezést ne is használjunk), most nem mondhatnák a román politikai közélet liberálisai, még ANDREESCU úr meg a „PRO EUROPA LIGA” ún. demokratái is, hogy etnikai jellegű autonómiaköveteléseink NEM európai jellegűek és ezért a románság társadalma számára megemészthetetlenek! És most nem vádolhatná Bukarestben senki Szövetségünk csúcsvezetését, hogy – Romániának az Európai Unióba belépése, illetve a Kisebbségi törvénytervezet elfogadása küszöbén – mellettünk, magyarok mellett az ország többi nemromán etnikumának fogalma sincs az RMDSZ „bűnösen” etnikai jellegű törekvéseiről. Úgy véljük, utalnunk kell az elhallgatás és a mellébeszélés talán leginkább felejthetetlen példájára is: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003. számú Határozata, a köznyelvi szóhasználatban az „Andreas GROSSjelentés” körüli szégyenteljes RMDSZbotrányra is. Arra, hogy FRUNDA György szenátor 2003ban 26 napig „felejtette el” a Szövetségünk törvényhozóit és egyéb tisztségviselőit értesíteni erről, a Szövetségünk, mint etnikai érdekvédelmi szervezetet számára igencsak fontos nemzetközi jogi fejleményről, mely éppen a románság számára legnehezebben emészthető autonómiaformáról, a területi autonómiáról mondta ki, ho gy az európai gyakorlatban „etnikai konfliktusokat feloldó hatása van”. 4. Máskülönben most, az ország Európai Unióba befogadása előtt Románia többségi politikai elitjének történelmi jelentőségű döntést kell hoznia: legalább a személyi elvű, etnikai jelle gű autonómiát kell biztosítania az ország valamennyi nemromán etnikuma számára – egy tisztességes, XXI századi jellegű kisebbségi törvény elfogadása és gyakorlatba ültetése révén. Ez ma éppen annyira történelmi jelentőségű döntés lehetne, mint 1881ben v olt – a királyság elismerése feltételeként – a zsidókérdés ugyancsak kénytelenkelletlen jogi rendezése. (Ugyanis az 1866os alkotmány 7. cikkelye szerint csak keresztények lehettek román állampolgárok.) És éppen annyira történelmi jelentőségű döntés kell legyen, mint volt – a trianoni diktátum feltételeként – az ún. Kisebbségi szerződés aláírása Alexandru VAIDAVOEVOD miniszterelnök által (SaintGermain, 1919. december 9.). Jól tudjuk, hogy az 1881. és az 1919. évi törvény meg szerződés írott malaszt marad t Romániában, melyet 1923ban „nemzetállammá” nyilvánítottak. Holott az ország lakosságának ekkortájt – az 1899. évi román- és az 1910 évi magyar népszámlálási adatok egybevetése szerint – 66,7 %a volt román, 11,9 % magyar, 6,6 % ukrán, 5,3 % német etniku mú, illetve 70,1 %a ortodox, 16,3 %a katolikus, 6,9 %a protestáns, 5,5 %a zsidó stb. Nyilvánvaló számunkra, hogy elkerülhetetlen az 1991ben hozott mai alkotmányban szereplő „nemzetállam” minősítés megváltozatása. Örök történelmi tanulság: minden nép csak annyi szabadságnak örvendhet, amennyit ő maga kivív magának. Nos, a most szóban forgó Kisebbségi törvénytervezet munkapéldánya jóval alatta marad az ország szórványban, illetve számbeli kisebbségben élő nemromán nemzeti közösségei folyamatos asszimi lálását bár lelassító, megmaradását elemi szinten biztosító nyugat- és középeurópai követelményeknek: jóval alatta marad a nemromán etnikumú romániai lakosság személyi elvű autonómiája biztosítása elemi kritériumainak. 5. Igen nagy szomorúsággal értesült ünk az EMK tiszteletbeli elnöke, TŐKÉS László püspök úr és a szövetségi elnök úr közötti március 16i marosvásárhelyi tárgyalás meghiúsulásáról. (Hiszen csaknem ugyanazon a napon ültek ugyanazon tárgyalóasztalhoz, közös feladataik megbeszélése végett, még pedig közéleti tevékenységük kezdete óta legelőször, Románia megkoronázott roma királyai. STĂNESCU meg RĂDULESCU király urak tárgyalásainak eredményeiről még nem tudósítottak a hírügynökségek.) Az 1996 óta politikai műhelyként működő Erdélyi Magyar Kezdemé nyezés RMDSZplatform részéről ezúton tisztelettel felajánlom az Elnök úrnak a múlt év július 2án elkezdett hivatalos megbeszéléseink haladéktalan folytatását, most első sorban a Kisebbségi törvénytervezet munkapéldányáról – mégpedig az Ön hivatali
