Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-25
14 Unatkozó alelnök a magyar szisztémában biztosan nem kell. Az államfő helyettesítési szabálya pedig nem gondolt arra, hogy választási patthelyzet miatt is előállhat ennek szükségessége. A Sólyomvezette AB bátran élt az alkotmány tartalmi kibontásának, értelmezésének jogával. Alkalmasint megállapította volna, hogy nem csak a szó szerint vett két esetben (átmeneti akadályoztatáskor, megbízatás idő előtti meg szűnésekor) helyettesít korlátozott jogkörrel a házelnök, hanem másféle interregnum esetében is. Ma azonban a látható alaptörvény szűk, a láthatatlan pedig passzív, ergo alkotmányreform adna tiszta helyzetet. Apropó, egyre kevésbé tartható e dogma: kitűnő alkotmányunk van, nem kell új, elég az értelmezés, momentán attól a csapattól, amelyik a felszínen maradásáért küzd. Az államfőválasztás dilemmasora - a megegyezésre képtelen pártmiliőben - végképp igazolja egy amúgy jól sikerült alkotmánybeli fejezetné l is a változtatás elkerülhetetlenségét. 4. Jó helyen vane egyáltalán az elnökválasztás jogköre? Ha igen, akkor viszont nem kellenee garanciákkal övezett választási szerveket, hatásköröket megállapítani, és jogorvoslati módot adni a törvénysértések me gfékezésére? Ki és hogyan szavatolhatja a választások tisztaságát, és mi a szankcionálás módja, eljárása és mértéke a jogsértés esetében pl. a frakció, a képviselő tekintetében? A parlament már a normaalkotás során tanúsított alkotmányellenes mulasztásai révén igazolta: nem áll a helyzet magaslatán. A hatáskörébe tartozó személyi döntések hiánya, képtelensége (alkotmánybíró, ÁSZalelnök) szintén az ultinak szánt betli műfajába sorolhatók. Hamarosan büntetni fog az a gondolkodásmód, hogy most már mindegy, csak legyen valaki, aki megválasztható - ám még ez sem megy. Tehát: kevés ok van optimizmusra, ráadásul oszlik a köd(ösítés): ti. az, hogy az államfő hatásköre és választásának módja direkt módon összefügg. Ha a Ház csupán szigorúan ellenőrzött módon tud j ó elnököt választani, akkor okszerű a felvetés: a nép válaszon államfőt. Mégis szerény ellenvéleményt jelentenék be: nem a parlament hatásköre a hiba, hanem ez a parlament teljesít mélyen az alatt a szint alatt, ahol valamikor állt, és ma is állnia kéne. T alán nem az ágyakat, hanem a lányokat kellene kicserélni?! Aztán, ha valaki azt mondja, hogy e tekintetben 2006ban majd nosztalgiázva gondolunk 2005re: elismeréssel adózom neki az iróniához fűződő alkotmányos jogának gyakorlása miatt. Ugyanakkor, ha mara d a Ház általi választás, muszáj kialakítani olyan választási szerveket, amelyek garantálják a normák betartását, például az eljárási törvény alapelveinek garantált átvételét. Gondolom, beleborzongana az OVB, ha megkínálnák az államfőválasztás levezénylés ével, felügyeletével, úgyszintén a Legfelsőbb Bíróság, ha odaadnák neki a törvénysértés esetére szóló jogorvoslatot. Itt tartunk. A Btk. 211. §ában jelölt deliktumot /A választás rendje elleni bűncselekmény/ kiterjeszteném az elnökválasztásra is, különös tekintettel arra, ha az elkövető az arra jogosultat a választásban akadályoz, erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, anyagi juttatással befolyásolni törekszik, avagy megsérti a választás titkosságát. E kifejezések idézetek voltak a hatályos büntető kó dexból! Reszkessetek vakondok, más föld alatti aktivisták, gyengénlátók, gyógyszert be nem vevők, vagy legalább a kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezzék meg a gyógyszerészüket, aki írja rá a szavazólapra a javallatot!? Ideje elgondolkodni azon is, h ogy mit érdemel az a bűnös, akit/amit alkotmánysértő frakciónak hívnak? Stílusosan 5 % levonással büntetném. 4. Mit jelent, mire ad jogot e körben a titkosság, és hogyan intézményesül sajátosan e szavazati rend a Házban elnökválasztáskor? Miként jön számí tásba ilyenkor a határozatképesség? Vajon megfelelőe, hogy/ha nincsen kettős nemszavazatra mód, hová számít az érvénytelen voks, s mi a harmadik kör "többségi" eredménye egy induló esetében? És szám szerint egyenlő szavazat esetén? Szórakoztató, szerecs enmosdató mondatokat olvasok az alkotmányjogászok politikai érintettségéről. Hiányolom az egyes szám első személyt. A vita leginkább a titkosság körül kulminált. Három nézet lehet a titkos voksolásról: a.) ilyen valójában az önkéntesség folytán nincs is, b.) éppen, hogy van, sőt abszolút értékű, c.) az exit poll szabad, a többi mutatvány viszont jogsértő. Én a c.) változat mellett vagyok. Érveim: Kulcsmondatok az alkotmány kommentárjából a képviselői szabad mandátum mellett: "A pártpluralizmusra épülő pa rlamenti rendszerekben a kezdetektől fogva a mai napig megőrzött alkotmányos alapelv a mandátum szabadsága. A képviselők a legtöbb alkotmány szerint az egész népet képviselik, nem kötik őket sem a választói, sem pártutasítások, csak a törvényeknek és saját lelkiismeretüknek vannak alárendelve. A közjogilag szabaddá tett képviselői mandátum a parlament egészét is védi, pl. a pártokráciával szemben. Ha ez az alkotmányjogi védelem nem létezne, a parlament puszta közjogi fikcióvá válna. … Bármennyire formális a válóságban a szabad mandátum, az általa közvetített alkotmányjogi értékrend egyértelmű és világos: a "pars" helyett a köz érdekeit
