Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
13 t á madta Sólyom Lászlót. Számítanak Balogh Gyulára is, aki ugyan a Fidesz színeiben került a parlamentbe, de m a radt független, tudva, hogy nincs politikai jövője a pártban. Ha ők ketten "átállnak", még mindig 186:183 Sólyom javára. Van ugyan négy Baranya megyei fideszes a parlamentben (Bánki Henrik, Hargitai János, Kékkői Zoltán és Mikes Éva), de négyük nevében nyilatkozva Hargitai már kizárta, hogy Szilit támogassák. A szocialista "Baranya megyei lobbi" ugyanakkor megkörnyékezheti a somogyi, illetve a tolnai fideszeseket (ötöt megyénként). Ha kettőt közülük sikerül "meggyőzni", máris 185:184re módosul a szavazati arány Szili javára, s ezzel belőle lehet álla m fő. Vannake "sértettek"? Bár a Fidesz eg yéni képviselőjelöltjei között jelentős változások vannak a négy évvel ezelőttihez képest, egyáltalán nem biztos, hogy sikerülhet közülük "sértett" honatyát találni. Egyrészt tudni lehet, hogy az egyéniben rajthoz nem állók (például Répássy Róbert) biztos befutó listás helyet kapnak majd, ennek végleges sorrendjéről legkorábban ősszel dönt majd a párt. Az MDFből esetleg szóba kerülhet Csapody Miklós átszavazása Szilire, ő ugyanis nem rokonszenvezik túlzottan a Dávid – Herényiféle pártvezetéssel, ráadásul ed dig mindig nyert budai körzetében, így jó esélye van arra, hogy akár függetlenként is, de megőrizze mandátumát. Bizalom híján Persze ha mégis születik valakikkel "egyezség" az átszavazásról, az úgyis csak a gentlemen’s agreement szabályai szerint jöhet létre, tehát az illető megígéri, hogy titokban majd átszavaz, míg a másik oldal szintén szóban kínálhat csak ellentételezést. Fő a bizalom. A magyar politikában eddig ez nem nagyon működött. Glatz előkerül? Egyelőre nincs túl sok esélye egy rendkívüli M SZPkongresszusnak sem. Vizsgálják annak pártalapszabályi leh e tőségét, hogy Szili első forduló utáni visszalépése esetén a jelölőkongresszuson alulmaradt Glatz Ferenc volt ak a démiai elnök tekinthetőe az MSZP aspiránsának. Őt az SZDSZ is támogatná. Ebben a z esetben meglenne a töb b ség harmadik fordulós megválasztásához. vissza • MHösszeállítás Megpecsételődött az EU alkotmányának sorsa – a hollandok is elutasították Nincs több kibúvó Nincs több kibúvó: Hága már bi ztosan nem ratifikálhatja az EU alkotmányos szerződését, mivel a hollandok te g nap tőlük szokatlanul nagy számban mentek el szavazni és mondtak nemet. A parlamenti képviselők 80 százaléka támogatja az alkotmányt, de a kormányfő megígérte, ha a részvétel 30 százalék felett lesz, az egyébként csak v é leménynyilvánító szavazás eredményét kötelezőnek tekinti. Az exit pollok szerint a választók 62 százaléka adta le voksát, s közülük 63 százalék nemmel szavazott. A részvétel 23 százalékkal volt magasabb az európai parlamenti választásokénál. Négy napon belül tehát két alapító állam polgárai utasították el az alkotmányt. Mivel az eddig leginkább Európahívő és szintén alapító luxemburgiak között is növekszik az ellenzők száma, a hercegségben július közepén tarta n dó népszavazáson végleg megbukhat az alapdokumentum. A tagállamok akkor kénytelenek lesznek új megoldást keresni az unió működőképesebbé és átláthatóbbá tételére. A holland népszavazás előtt a kérdés lényegében az volt, hogy milyen arányban győz a "nem", az elutasítást ugyanis még az "igen" mellett kampányoló vezető politikusok is elkerülhetetlennek tartották. Hollandiában a pa r lament ragaszkodott a népszavazáshoz, a kormány bölcsen ellenezte azt, és inkább a törvényhozókra hagyta volna a döntést, akiknek min tegy nyolcvan százaléka támogatja az alkotmányt. Órákkal a népszavazás megkezdése előtt Jan Peter Balkenende miniszterelnök még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy meggyőzze a hollandokat az "igen" fontosságáról. Televíziós beszédében a gazdaság fejlődé sét az alko t mánytól tette függővé, hangoztatva, hogy Hollandia jövője egyértelműen Európában van. A Die Zeit című német napilap szerint miután a franciák már nemet mondtak az alkotmányra, a kereszténydemokrata Balkenende korm á nyának utolsó esélye az lehete tt volna, ha a hasonló véleményt képviselő hollandok már nem tartják szükségesnek, hogy elmenjenek szavazni. A napos idő több embert csalt az urnákhoz, mint legutóbb az európai parlamenti választásokon, a negatív hangul a tot azonban nem tudta feledtetni. H ollandiában, az unió egyik alapító államában hagyományosan erős volt az EU támogatottsága, azonban az egyre növekvő politikai és társadalmi gondok, illetve a bevándorlásellenesség
