Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-20
8 Az előbbi törvénycsomag eltörli az eddigi korlátozásokat, és gyakorlatilag mind ent visszajuttat a volt tulajdonosoknak, ami még az állam birtokában van. Gyorsabb és teljesebb restitúciót jelent ez a csomag a magánszemélyeknek és az egyházaknak is, újabb sokezer hektárnyi erdőt, gyorsabb használatbavételt a már visszakapott vagy ezutá n visszaadandó épületek esetében. Ami pedig már nincsen meg, vagy nincsen az állam tulajdonában, azért legalább valós értékű kárpótlást lehet kapni - mondta Markó Béla. Az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvény Markó szerint azért fontos, mert sz erinte jelen pillanatban Romániában nem pártatlan az igazságszolgáltatás, az új törvény viszont megpróbál szembeszállni a korrupcióval, a csalással, a lopással. Rendkívüli előrelépésnek tartotta a szónok, hogy a kormány elfogadta a kisebbségi törvény tervezetét, amelyet most már a parlamentnek kell megvitatnia. Ez a törvény Romániában teljesen előzménytelenül - ugyanakkor az általános európai elvekhez igazodva - megteremti a kulturális autonómia eszközeit a magyar közösség számára. "Mint minden igazi ú jdonságot az etnikumközi viszonyokban, ezt is nehéz volt elfogadtatni a kormányban, és valószínűleg nehéz lesz a parlamentben is" - állapította meg az RMDSZelnök. Markó külön hangsúlyozta az RMDSZnek azt a törekvését, hogy - bár emberei erdélyi magy arokként vesznek részt a kormányzásban - Románia egészének a felemelkedéséhez adják erejüket, tudásukat. Ezért tartja a politikus a koalíciós együttműködés eddigi kudarcának az északerdélyi autópályáról folyó vitát, azt a visszavisszatérő szándékot, hogy háttrébe szorítsák Erdélyt. A beszédnek ez a része a román koalíciós partnereknek (külön meg nem nevezve, de főleg a demokratáknak és a liberálisoknak) szólt: "Akinek kell az RMDSZ kinyújtott keze, akinek kellenek az RMDSZ szavazatai, az fogadja el, hogy Erdély nekünk fontos, Erdélyt mi végre fejleszteni akarjuk. Ami nem azt jelenti, hogy Románia többi részét nem kell fejleszteni. De Románia útja az Európai Unióba a szó szoros értelmében Erdélyen át vezet" - szögezte le Markó. Az RMDSZ elnöke ugyanígy elválaszthatatlannak tekintette egymástól az integráció és a magyar közösség autonómiatörekvését. Az Európai Unión belül is kellenek a különböző autonómiaformák ahhoz, hogy ez a közösség magyarként megmaradhasson, de egy EUn kívüli Romániában, valahol a politika senkiföldjén a legteljesebb magyar autonómiával is elveszne ez a nemzeti kisebbség - fejtette ki beszédében Markó Béla. vissza Az MSZP népi baloldalának tanácskozása Kecskeméten - Tabajdi a nemzeti értékrend érvénye sítése mellett Kecskemét, 2005. június 18., szombat (MT I) - A nemzeti értékrendet erőteljesen érvényesíteni kell az oktatásban, a külhoni állampolgárság megadásában és a vidék helyzetének a rendezésében - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament képv iselője szombaton, az MSZP népi baloldalának kecskeméti tanácskozása után. Az MSZP több platformja által rendezett zártkörű megbeszélésről az MTInek elmondta, hogy azokról a kérdésekről beszéltek és vitáztak a platformok képviselői, amelyekben javítan ia kell a pártnak. Saját előadásában azt fejtette ki, hogy a nemzeti értékrendet három vonatkozásban kellene nagyon erőteljesen érvényesíteni. Az első terület az oktatás és a kultúra, azzal a céllal, hogy az alacsony társadalmi helyzetű, szegény család ok gyermekei előre juthassanak a tanulásban. A második területet, a külhoni állampolgárságot illetően Tabajdi Csaba kijelentette: "Nagy nemzeti kérdés, hogy a decemberi népszavazás után igenis, egy sajátos állampolgárságot, egy külhoni állampolgárságot meg kell adnunk a határon túli magyaroknak". Mint hozzátette, ez uniós útlevelet, harmadik országokban konzuli védelmet, valamint magyarországi munkavállalást jelent. "A harmadik nagy nemzeti ügy a vidék helyzetének rendezése, (...) hogy vidéken é lni ne jelentsen másodrendű állampolgárságot" - mondta Tabajdi Csaba. A tanácskozásról elmondta, hogy a legsúlyosabb kérdésről is beszéltek, vagyis arról, hogy "szétszakad ez a társadalom szegényekre és gazdagokra, és az elmúlt évtizedben, de az elmúlt három évben sem sikerült a gazdag és a szegény társadalmi rétegek, a gazdag és a szegény régiók, kistérségek közötti különbségeket csökkenteni". "A másik nagy kérdés, hogy nekünk baloldaliaknak, elfogadva a piacgazdaságot, nem lehet mindent a piac log ikájának alárendelni" - emelte ki saját felszólalásából azt a gondolatot, amely - mint azt a tanácskozás több résztvevője az MTInek elmondta - többeket vitára késztetett. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a tanácskozásról távozóban az MTInek azt mondta: közös gondolkodás van a párton belül arról, miként tudják markánsabban, még karakteresebb arcéllel megjeleníteni azt, hogy a Magyar Szocialista Párt, mint baloldali néppárt, valóban a nemzeti érdekeket képviseli. A zárt ajtók mögött lezajlott, több mint háromórás tanácskozásról az egyik résztvevő azt mondta az MTInek, hogy bírálatot kapott Hiller István pártelnök. A felszólalók között volt, aki a baloldali értékek következetesebb képviseletére hívta fel a pártelnök figyelmét.
