Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-18
10 Mádl Ferenc ezt megelőzően Debrecenben egy konferencián arról beszélt, hogy Románia EUtagsága révén egy olyan történelmi régió, mint a Partium, a hagyományaira építve beilleszkedhet a ma oly kívánatosnak tekintett regionális struktúrákba. A konferencián Tőkés László királyhágómelléki református püspök a Partium újjászületéséről szólva hangoztatta: egy nagy múltú történelmikulturális régió újraegyesítése zajlik gazdasági, egyházi, kulturális téren egyaránt. Üdvözölte Debrecen kezdeményezését a Városok, falvak szövets ége létrehozására, amelynek identitása, mint mondta, az egyházi kultúrában, a Református Kollégium egykori partikularendszerében gyökerezik. A tanácskozás szünetében Mádl Ferenc a konferencia résztvevőivel megkoszorúzta Bocskai Istvánnak a Református Kol légium előtt álló szobrát. A köztársasági elnök Debrecenből utazott tovább a Partiumba, hogy a romániai Szatmár, Szilágy és Bihor megyékben tegyen látogatást. vissza Kostunica etnikai listával manipulál - Újabb politikai botrány mérgezi a két délszláv "testvérállam" amúgy sem rózsás viszonyát Magyar Hírlap 2005. június 18. Szerző: J. Garai Béla Podgorica élesen tiltakozik Vojislav Kostunica "orvtámadása" miatt, aki a Szerbiában élő montenegróiak listáját lobogtatva Br üsszelben megpróbálta megtorpedózni a montenegrói függetlenségi népszavazást. A szerb kormányfő visszatért az etnikai manipulációk milosevici módszeréhez, amely háborúhoz vezetett, vélik a kisebbik tagállam vezetői. Újabb politikai botrány mérgezi a ké t délszláv "testvérállam" amúgy sem rózsás viszonyát. Podgoricában politikai vihart kavart Kostunica kísérlete, hogy Brüsszelben eleve kételyeket támasszon a jövő februárra tervezett montenegrói referendum legalitását illetően. A szerb kormányelnök ugyanis minapi brüsszeli látogatása során Olli Rehn uniós bővítési biztosnak bemutatta a Szerbiában élő montenegróiak 263 ezres listáját, mintegy segítségét kérve ahhoz, hogy ők is szavazhassanak a montenegrói a népszavazáson. Kostunica azzal érvelt, hogy a list án szereplők a montenegrói szavazásra jogosultaknak csaknem a felét képezik, és emberi joguk nyilatkozni az ország jövőbeni státusáról. A szerb vezető arra spekulál, hogy a Belgrádban és más városokban letelepedett montenegróiak a kiválás ellen és a közös állam megtartása mellett fognak szavazni. Az úgynevezett fővárosi montenegróiak a kemény szerb vonalhoz tartoznak, tagadják a külön montenegrói nemzet létét, és Milosevic idejében (Milosevic is montenegrói származású) a legszélsőségesebb nacionalista áram latot támogatták. Montenegróban viszont arra hivatkoznak, hogy a választási törvény szerint csak azok szavazhatnak, akik az ország területén élnek. Akik átköltöztek Szerbiába, állandóan ott tartózkodnak, és bekerültek az ottani a választási névjegyzékbe, e zt a jogukat Montenegróban elvesztették. Podgoricában egyenesen olyan etnikai manipulációt látnak a "kvázi montenegróiak" összeszámlásában, mint amilyennel Slobodan Milosevic élt az új határok megszabásánál. A kilencvenes években ez háborúhoz vezetett – fi gyelmeztetnek a podgoricaiak. Ma már nehéz megállapítani, hogy az évtizedekkel ezelőtt áttelepültek és azok leszármazottai közül ki tekinthető montenegróinak. Milo Djukanovic kormányfő, az önállóság legkeményebb híve figyelmeztetett: Kostunica ismételten bebizonyította, hogy Montenegróra úgy tekint, mint Szerbia egyik megyéjére. Montenegrónak azt a demokratikus jogát akarja meghiúsítani, hogy maga döntsön államformájáról. A kisebbik podgoricai kormánypárt, a szociáldemokraták szerint Kostunicának egy mási k listával illett volna Brüsszelbe utaznia, a srebrenicai muzulmán áldozatok nyolcezres névsorával, hogy a szerb nemzet nevében vezekeljen a gaztett miatt. vissza Bűn és bűnhődés - Maguk a csehek és a szlovákok azok, akik a Benešdekrétumokat, s ami velük járt, nem tudják megbocsátani – maguknak Magyar Hírlap 2005. június 18. Szerző: Bíró Béla Az elmúlt héten két fontos esemény is figyelmeztetett rá, hogy a föld i létben semmi sem örökkévaló. Még akkor sem, ha mindig akadnak, akik megpróbálják megállítani az időt. A Benešdekrétumok ügye azért kelt hallatlanul erős indulatokat, mert két erőteljesen nyugati beállítottságú nép egy egészen konkrét és mai távlatból m ár különösebb nehézség nélkül eldönthető ügyben képtelen megszabadulni
