Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-16
18 Imre VMSZalelnökét, aki a történtek idején a városi végrehajtó tanács (a helyi apparátust irányító testület) elnöke volt. Kasza fő bűne az ügyészség szerint akkori pozíciójából ered: noha a nyomozók sem állítják , hogy az expolgármester maga járt volna el valamennyi értékesítésnél, a városházi hierarchiából következően úgymond "tudnia kellett" a történtekről. A szerb jogszabályok szerint az önkormányzatoknak nincs tulajdonuk, a javakat kezelésre kapják az államtól , így csak előzetes állami engedéllyel értékesíthetnek ingatlanokat. Márpedig Szabadkán ilyen hozzájárulást a gyanú tárgyává tett esetekben senki sem kért - arra azonban többszöri próbálkozásra sem kaptunk választ, konkrétan kinek kellett volna jóváhagyásé rt folyamodnia Belgrádba. Az ingatlanügyletek döntő többségében főszerep jutott Nemesék Subiro nevű cégének, amely az ügyészség szerint busás haszonra tett szert, miközben az önkormányzatot és az államot kár érte (hogy pontosan mekkora, még kalkulálják). Történt például, hogy az önkormányzat 1997 decemberében garázsépítésre szerződött a céggel, amely összesen 10 ezer négyzetméter alapterületű, háromemeletes parkolót ígért, s cserébe 500 ezer német márkát kapott. Csakhogy nem kötötték ki a beruházás befejez ésének határidejét - állítják az ügyészségen, hozzátéve, ez korántsem egyedi hibája az önkormányzat által kötött kontraktusoknak. Nemes Franka a vizsgálóbíró előtt elismerte, megkapták a pénzt, de elmondása szerint azért nem fogtak hozzá a kivitelezéshez, mert ahhoz még többre lett volna szükségük (a szabadkai önkormányzat ez év május közepén peren kívül megegyezett a Subiróval, amely visszaígérte a pénzt). A nyomozók szerint tervek sem készültek, a pénznek pedig nincs nyoma. Szintén a Subiro volt az, amely csere útján úgy jutott egy 250 négyzetméteres, illetve négy kisebb belvárosi ingatlanhoz, valamint egy 4 ezer négyzetméteres telekhez az önkormányzattól, hogy egy 60 négyzetméteres lakást adott értük. Utóbbi ügyben még kutatják a felelősöket az ügyészek. A helyben közepes méretű és forgalmú vállalkozásként ismert - egyebek mellett a nemzetközi hírű szabadkai zsinagóga felújítására is esélyes - Subiro ma is működik. Olyannyira, hogy a HVG értesülései szerint a cég vezényelte a május végén - egyébként többé ves késéssel - Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Kasza által átadott, a VMSZiroda szomszédjában magyar közpénzből, 1,2 millió euróból épült Magyar Ház beruházását. Kaszához személyesen egy ügylet kötődik. A polgármester lánya 1994ben 10 hektár f öldet vásárolt az önkormányzattól a majdan Szabadkát elkerülő útgyűrű Kelebia felé eső autópályafelhajtójánál, a vételár állítólag kevesebb volt ezer márkánál. Az ügyészek bennfentes üzérkedést sejtenek, mondván, ekkoriban már tudható volt, merre vezet ma jd a sztráda, így az is, hogy a telek az építkezést megelőző kisajátítások során a sokszorosát éri majd. Önkormányzati források ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy az ingatlant annak idején meghirdette a városháza, de más licitáló nem akadt. Szabadkán egyé bként legendák terjednek Kasza vagyonáról, Makszimovics az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva egyenesen Szerbia egyik leggazdagabb emberének mondja a VMSZelnököt, mindebből egyelőre azonban semmi sem igazolódott be. A kerületi ügyész ugyanakkor nem adja f el, a HVGnek kijelentette, rövidesen a magyar hatóságoktól is jogsegélyt kér, célja a javak esetleges külföldi nyomait felkutatni. Az egyébként most az önkormányzattal is üzleti kapcsolatban álló szabadkai Agrobank igazgatójaként dolgozó Kasza mellékszer epet játszik a Vajdasági Bank (VB) ügyleteit kutató nyomozásban. Mások - helyi politikusok, befolyásos üzletemberek, vezető értelmiségiek, rendőrtisztek - mellett az expolgármester és felesége neve is szerepel a VB kilencvenes évekbeli VIPlistáján, amely miatt Nenad Vunjak volt szabadkai fiókigazgatót (a szocialista párt korábbi városi elnökét) is gyanúsítják. A tranzakció lényege, hogy a VIPügyfelek kedvezményes lakásépítési hiteleket vettek fel dinárban, majd a devizapiacon megforgatták a pénzt, végül a haszon lefölözése után a tartozást megadták a banknak. Némelyik ügyfél a bankárok segítségével hamis útleveleket is felhasznált a tranzakciókhoz, gyanítják az ügyészek, akik azonban az ügyfeleket egyelőre nem kezelik gyanúsítottként. Az önkormányzati nyo mozás beárnyékolja a város hangulatát. Főképp a helyi magyarság köréből sokan vélekednek úgy, hogy a VMSZelnök polgármestersége alatt vált Szabadka porfészekből szellemi és gazdasági értelemben is pezsgő régióközponttá, s Kasza az, akinek pártelnökként fo lytatott markáns politikája megkerülhetetlenné teszi a vajdasági magyarságot. Ő maga a VMSZvezérkarral erősített múlt heti szabadkai sajtótájékoztatóján "egyetlen bűnének" azt mondta, hogy nem kérte az ingatlanok értékesítési engedélyét "a milosevicsi hat alomtól". Hozzátette, abban az időben minden önkormányzat így járt el. Ez vélhetően igaz,
