Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
8 A hollandok elutasították az Európai Unió alkotmányos szerződését - KÉSŐ ESTI ÖSSZ E FOGLALÓ Veres Béla, az MTI tudósítója je lenti: Brüsszel, 2005. június 1., szerda (MTI) - A nem hivatalos végeredmény szerint a holland szavazópolgárok me g győző többséggel nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára a szerdai népszavazáson. A nem szavazatok aránya 61,6 százalék volt, az ig en szavazatok 38,4 százalékos arányával szemben. A külön b ség így még a vártnál is nagyobb volt, az utolsó közvéleménykutatások 5560 százalékos "nem"arányt mutattak A részvétel is minden várakozást felülmúlt, elérte a mintegy 12 millió szavazásra jog osult állampolgár 62,8 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parlament is elutasítja majd az alkotmányt, miután a legnagyobb fra k ciók ígéretet tettek arra, hogy 30 százalékos részvétel fölött követik a nép akaratát. Hollandia Franciaország után az Európai Unió második tagországa (ráadásul mindketten alapító tagok), amely elveti az alkotmányt. A francia lakosság vasárnap mondott nemet a szerződésre, amely pedig védelmezői szerint nagyobb munkahelygaranciát, fokozottabb biztonságot, az emberek sz ámára több beleszólást az uniós történése k be és az uniós intézményrendszer gördülékenyebb működését hozta volna magával. A kétországos elutasítás jócskán megnehezíti a tavaly aláírt alkotmány 2007re tervezett bevezetését, és felveti a lehetőségét, ho gy a szerződést végérvényesen félreteszik, legfeljebb egykét elemét emelik majd vissza egy új egyezmény keretében. A nehéz helyzetet az EUtagországok állam- és kormányfői alig két hét múlva Brüsszelben rendezendő találkozójukon is megvitatják. A nemm el szavazók minden bizonnyal Hollandiában is a kormánnyal szembeni ellenszenvüket, illetve bizonyos, az unióval kapcsolatos, de az alkotmánytól független aggályukat (az euró bevezetése utáni árdrágulást, az uniós költségvetéshez való magas holland hozzájár ul ást, a gyors EUbővítést, Törökország felvételét) fejezték ki vo k sukkal. (Franciaországban ugyancsak inkább belpolitikai okokra vezethető vissza az uniós szerződés elutasítása.) Minden bizonnyal jelen van még a holland lakosságban a három éve politikai oko kból meggyilkolt, roppant né p szerű populista politikus, Pim Fortuyn szellemi öröksége - ő egyebek között a bevándorlás korlátozását szorga l mazta, és elképzeléseit a lakosság egy része megerősítve látta azt követően, hogy iszlámellenes nézeteiért tavaly rit uálisan meggyilkolták Theo Van Gogh filmrendezőt is. A szavazás utáni első politikai nyilatkozatok a szabad népakaratot méltatták, a végeredményről azonban eltérően foglaltak állást. Jan Peter Balkenende kormányfő csalódottságának adott hangot, de jel ezte, hogy a kormány tiszt e letben tartja a választók akaratát. Azt is kijelentette, hogy az EUtagországok vezetőinek is tudomásul kell venniük a szavazás eredményét. Ruud Koole, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt elnöke a demokrácia ünnepeként méltat ta a referendumot, de ő is sajnálatosnak mondta, hogy az alkotmányt elutasították. Mat Herben, Fortuyn pártjának egy parlamenti képviselője üdvözölte, hogy a lakosság nem hajolt meg a kormány akarata előtt. A kormány lemondása nem várható, jóllehet a n egatív eredmény egyik oka Balkenende kabinetjének népszerű t lensége volt. Még az uniós ügyekért felelős miniszter, Atzo Nicolai is elutasította a lemondást a szavazás után. Bernard Bot külügyminiszter késő esti nyilatkozatában igazat adott azoknak, aki k szerint az alkotmány kudarc á nak az is oka, hogy az EU többéves lemaradásban van az uniós történések elmagyarázásával az állampolgároknak. Lehetségesnek tartotta ugyanakkor, hogy újra összeül egy, az alkotmányozó konventhez hasonló testület egy új szerződ és összeállításához. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, JeanClaude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke és Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke brüsszeli közös sajtótáj é koztatójukon azt hangoztatták, hogy a történtek ellenére a többi uniós tagországban folytatni kell a ratifikációs folyamatot. Ehhez a véleményhez csatlakozott Balkenende is. Közös nyilatkozatukban bejelentették, hogy az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfő i, valamint a központi uniós intézmények elnökei június 1617i brüsszeli találkozójukon közös és mélyreható elemzést vége z nek majd az elutasítások nyomán kialakult helyzetről. Jelezték, hogy a voksolások előtt és alatt figyelmesen hal l gatták a holland és francia szavazók üzeneteit. Valamennyi központi uniós intézmény fontosnak tartja, hogy figye l jen arra, mi fontos a lakosságnak, és megfelelő válaszokat hozzon az aggályokra - tették hozzá. Egyúttal meggyőződésüket fejezték ki, hogy az alkotmány demokr atikusabbá, hatékonyabbá és erősebbé tenné az uniót. Megerősítették azt is, hogy az uniós intézmények a szerdai szavazás után is teljes értékűen működnek. Barroso ugyanakkor elismerte, hogy a EU nehéz időszak előtt áll, de azt is leszögezte, hogy a vá lsághelyzetből ki lehet keveredni. Megerősítette azt a kora esti felszólítását, hogy az EUtagországok ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a francia és a holland elutasítás nyomán.
