Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-16
4 azon általános tantárgyak esetében, amelyeket több kar hallgatóinak összevonásával szerveznek meg. Bunyik az európai mércék szerint is jelentős előrelépéseként értékelte a szerződés aláírását. Az egyetem emelni kívánja az oktatás minőségét, belekerül a hallgatók oklevelébe az is, hogy a tantárgyak egy részét magyar nyelven hallgatták, ami elhelyezkedésük alkalmával - még egy világnyelv birtokában - számos előnnyel járhat. Az egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy a múlt félévben a bölcsész ettudományi karon már lehetővé vált a hallgatók számára, hogy magyarul hallgassák a pszichológiát és magyarul vizsgázzanak belőle. Őszre a pedagógia kisebbségi nyelven történő előadását szervezik meg a bölcsészettudományi és a matematika karon, illetve szo ciológia több változatát is a már említett karokon, valamint a jogi, mezőgazdasági és testnevelési karon - írja a Magyar Szó. vissza Szlovák lapvélemény Miklosko budapesti boc sánatkérésének szlovákiai visszhangjáról Ke szeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. június 15., szerda (MTI) - A szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért szombaton Budapesten - a saját nevében - bocsánatot kérő szlovák kereszténydemokrata politikus, Franti sek Miklosko lépésének szlovákiai visszhangját értékelő liberális lap, a SME cikkírója úgy látja, hogy a szlovák politikusok helytelenül viszonyulnak a múlt kényes kérdéseihez. A cikkíró, Marian Lesko szerint a Miklosko álal felkavart állóvíz felszínre hozta azt, amit T.G. Masaryk múlt századi cseh államférfi és filozófus "kóros üledéknek" nevezett. Lesko felsorolja, hogy a szlovák politikusok - ellenzékiek és kormánypártiak - hogyan határolódtak el rendre Miklosko lépésétől, aki Budapesten, az Adalbertdíj átvételekor elhangzott beszédében, a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarok kollektív bűnösség elvére alapozott, második világháború utáni meghurcoltatásáért. Miklosko pártja, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a másik ko rmánypárt, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) úgy döntött, hogy nemcsak Mikloskótól, hanem a történelmi igazságtól is megvédi a szlovák nemzetet. Más pártok reagálása sem nagyon különbözött. Az egyik a magyarok állító lagos bűnösségének megfelelő megtorlások helyénvalóságáról beszélt, a másik azzal kérkedett, hogy a szlovákok "nem építettek koncentrációs táborokat és nem ástak tömegsírokat a magyaroknak". Márpedig minden korrekt történész, aki ezzel a korral - a szl ovákiai magyarok 19451948 közti jogfosztottságának éveivel - foglalkozik, ugyanarra a következtetésre jut, mint Ján Sutaj szlovák történész, aki kimondta: a magyar nemzetiségű lakosság ellen hozott intézkedésekkkel, meghurcoltatásokkal értelmetlen traumát okoztak a magyaroknak. A jelenkori szemlélet szerint ez igenis megbánást kellene ébresszen - hangsúlyozza Lesko. Ezzel szemben Szlovákiában a Miklosko jelezte megbánás nemtetszést vált ki - utal rá a cikkíró és idézi Ivan Gasparovic államfőt, aki egy etértett azzal, hogy a szlovák parlament bocsánatot kért a gázkamrákban elpusztult zsidók, a kitelepítéskor agyonlőtt kárpáti németek szenvedéseiért, a magyarok esetében azonban nem tartja helyénvalónak a megkövetést, mert szerinte a magyarokat nem érték i lyen sérelmek. "Mintha az állampolgárság megvonása, a vagyonelkobzás, a kollektív bűnösség címén végrehajtott kitelepítés nem lenne elég ok annak kimondására, hogy +bocsánat+" - így a SME cikkírója, aki szerint Frantisek Miklosko bocsánatkérése megmuta tta, "mennyire vastag réteget képez a most felszínre került kóros üledék", és hogyan tekintenek a múlt kényes kérdéseire a szlovák politikusok. vissza A román kormánykoalíció gerincét alkotó D.A. szövetségre a lakosság 50, Traian Basescu államelnökre pedig annak 71 százaléka Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti Bukarest, 2005. június 15., szerda (MTI) - A román kormánykoalíciót alkotó liberálisdemokrata pártszövetségre (D.A.) szavazna a román lakosság 50 százalé ka, ha a jövő vasárnap tartanák a választásokat. A megkérdezettek 71 százalékának jó vagy nagyon jó véleménye van Traian Basescu államfőről - ez derül ki a Curs közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből. E felmérés szerint a kormánykoalíció gerincét alkotó Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott szövetség (D.A.) a lakosság ötven százalékának a voksát nyerné el. Igaz, a bizonytalan szavazók száma eléri a 39 százalékot. A pártok népszerűségi listáján az ellenzék ben lévő (tavaly decemberig kormányon volt) Szociáldemokrata Párt (PSD) áll a második helyen, a szavazók 28 százaléka helyezné belé bizalmát. Harmadik a sorban a szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt (PRM) 8 százalékkal.
