Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-14
9 Németországban és Ausztriában élő kárpáti németek azonban már nem kívánnak visszatérni Szlovákiába - mondta arra utalva, hogy a kitelepítetteknek aligha vannak követeléseik Szlovákiával szemben. A magyarok által a jogfosztottság éveiként emlegetett időszakban, 1945. és 1948. között 150 ezer kárpáti németet is kitelepítettek Szlovákiából, ahol ma mindössze 5400 lélekszámú közösség vallja magát kárpáti németnek . Szövetségük elnöke a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentésének fogalmazása szerint "lehetségesnek tartja, hogy a ma is Szlovákiában élő németek esetleg sérelemként érzékelhetik a Benesdekrétumokat". A szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA azonban úgy fogalmaz, hogy az érintett kárpáti németek megítélése szerint "a kollektív bűnösség kellemetlen érzete elfogadhatatlan". Ezzel együtt a kárpáti németek már korábban is kinyilvánították, hogy nem éreznek gyűlöletet a szlovék nemzettel szemben, ellenkezőleg: a kölcsönös megértésre törekednek, és ennek jegyében kezdeményezik a helyzetből kivezető megoldást kereső tárgyalásokat. Ezzel együtt a KNS úgy ítéli meg, hogy a szlovák kormány valamilyen alapösszeg letételével létesíthetne egy olyan ala pítványt, amely alkalmas lenne a kárpáti németek szociális, kulturális és közművelődési törekvéseinek támogatására, úgy, ahogy ezt a kormány a zsidó közösség támogatásának szándékával már megtette, amikor 800 millió korona alaptőkét letéteményezett, melyne k kamatait a zsidók ilyen célokra tudják hasznosítani. - A kisebbségi kultúrák finanszírozásának rendjét akár egy törvénnyel is állandósítani lehetne - vélekedett Pöss arról, amit a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hosszú ideje szorgalmaz, következetesen - de egyelőre eredménytelenül - ragaszkodva a kisebbségi kultúrák finanszírozását szavatoló törvény megalkotásához. Elemzők szerint a kárpáti németek igényei érthető módon alatta maradnak a szlovákiai magyarok képviseletében elhangzó elvárásoknak, amelyekbe n többször megfogalmazódott a bocsánatkérés és a jelképes jóvátétel igénye, különös tekintettel arra, hogy a bocsánatkérést a hivatalos szlovák politika a németek és a zsidók felé már évekkel korábban megtette, a zsidók anyagi jóvátétele ügyében is megoldá st talált, ellenben a magyarok felé mindkét tekintetben adós. vissza Bécsben tanácskozott a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma - ÖSSZEFOGLALÓ Bécs, Belgrád, Budapest, 2005. június 13., hétfő (MTI) - A Határon Túli Ma gyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) elégedetlenségét fejezte ki a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívásának folyamatos halasztása miatt, és határozottan kérte az összehívás időpontjának mielőbbi meghatározását, a határon túli magyar szervezetek bevonás át a napirendi pontok kialakításába és az értekezlet előkészítésébe - emelték ki abban a zárónyilatkozatban, amelyet a fórum hétvégi bécsi tanácskozásáról juttattak el hétfőn az MTIhez. A tizenegy határon túli magyar vezető által aláírt zárónyilatkoza tban meggyőződésüket fejezték ki: a magyarmagyar kapcsolattartás, a nemzet egységének megőrzése, az autonómiaformák kiépítése és az európai integráció kiterjesztése és elmélyítése fontos eszköze annak, hogy a Magyarország határain túl élők legfontosabb tö rekvésüket - a szülőföldön való megmaradást - megvalósíthassák. A résztvevők tudomásul vették a magyar Országgyűlés által elfogadott állampolgársági törvényt, amely enyhíti az eddigi megalázó hivatali eljárást a magyar állampolgárságért folyamodó külföldi magyarok számára. Ugyanakkor a Magyarország határain kívül élő magyarok a szülőföldön való maradást tekintik elsődleges céljuknak. Továbbra is szorgalmazzák a magyar állampolgárság jogfolytonosságának helyreállítását minden magyar számára - jelentette Kell er Tivadar, az MTI tudósítója. A bécsi tanácskozáson meghallgatták a NyugatEurópai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, az ÉszakAmerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a LatinAmerikai Magyarok Országos Szövetsége felvételi kérelmét és el fogadták teljes jogú tagságukat. A zárónyilatkozatban hangsúlyozták: a találkozó résztvevői a leghatározottabban elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat és tettlegességeket, amelyek azt követően is folytatódnak, hogy az európai és amerikai testületek határozottan állás t foglaltak ebben az ügyben. Hasonlóképpen a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar közösség legnagyobb támogatottságot élvező pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és annak vezetői ellen indított, előre kitervelt és összehangolt állami lejárató kampányt, és egyöntetű támogatásukról biztosítják a VMSZt és annak vezetőit. Továbbra is kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében. Vajdasági magyar politikai vezetők fontosnak tartják a H TMSZF Bécsben lezajlott második találkozóját, mert szerintük a fórum megerősödött a nyugateurópai és tengeren túli magyar szervezetekkel, így a legjelentősebb összmagyar világszervezetté nőtte ki magát - jelentette Petky József, az MTI tudósítója. Kas za József VMSZelnök hétfőn az MTInek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a HTMSZF résztvevői már a fórum január elején Szabadkán tartott alakuló ülésén szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet összehívását