Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-10
12 A népszavazás eredménye Az elnökválasztási vereségbe beleszédült kormány a nemzeti vízumot mutatja majd fel eredményként – ha meg tud állapodni az érintett államokkal Módosította az állampolgársági törvényt az Országgyűlés. Hatályba lépése után a Magyarországra áttelepülő magyar nemzetiségű, magyar felmenőkkel rendelkező külföldiek – elvileg – gyorsabban és könnyebben szerezhetik meg (vagy szerezhetik vissza, ha úgy tetszik) magyar állampolgárságukat. Ez a december 5i népszavazás első kézzel fo gható pozitív eredménye. Ennyi haszon lett a szörnyűségből. Ha Patrubány Miklós és a Magyarok Világszövetsége nem okoz felfordulást, a kormány vélhetően nem veszi elő az állampolgársági törvényt. Miért is tette volna? Aki beleolvasott a hatályos törvény s zövegébe, azt láthatta – és volt, aki ezt fennen hangoztatta is – , hogy minden rendben: a "határon túliak" honosítása egyszerűbb és gyorsabb, mint a nem magyar nemzetiségűeké. A gyakorlat más volt; ám a gyakorlattal az alibit kereső politika nem törődik. A népszavazás eredménye akár igazolhatta is volna a status quót: a budapesti kormányoknak jó néhány ciklusra érvényes papírjuk van arról, hogy a határokon kívül élő magyarok ügyével nem lehet nyerni belpolitikai küzdelmet. Gyurcsány Ferenc mégis úgy dönt ött, felülvizsgáltatja – és módosíttatja – a honosítás kérdéskörét. A folyamatot koordináló Avarkeszi Dezső pedig, a jelek szerint, csak kisebb kompromisszumokat volt kénytelen kötni, így például marad a jelenlegi munkavállalási engedélyek ésszerűtlen szab ályozása. Ennél fontosabb azonban, hogy 2006. január elsejétől a magyar nemzetiségű bevándorlók gyorsabban honosíthatók, és kérelmüket már akkor beadhatják, amikor megkapták a letelepedési engedélyt (jelenleg egy évig kell Magyarországon élni a kérelem be adása előtt). Ugyancsak jelentős könnyítés, hogy a dokumentumokat nem kell újra és újra beadni, azokat a hatóság köteles továbbítani. Ahhoz képest, ami eddig volt, szinte jól hangzik. Nem tudni persze, mi lesz majd a gyakorlatban. Szóle valaki az ügyint ézőknek: ne higgyék – tisztelet a kivételnek – , hogy ők az állam utolsó védelmi vonalában harcolnak, és feladatuk az idegenek bejutásának akadályozása. Tisztázatlan például az is, hogy a hatóság mikor látja biztosítottnak a külföldi megélhetését. Nem ritka ugyanis, hogy a külföldiek betéti társaságok beltagjaiként szerezhetnének jövedelmet – ám a cég vezetéséhez, az ügyintézők szerint, nem feltétlenül szükséges Magyarországon tartózkodni, így nem kapnak jövedelemszerző vízumot és tartózkodási engedélyt… Az Avarkeszicsomag egyik fontos eleme az úgynevezett nemzeti vízum. Ez két magyar közösséget érint: a Szerbiában és Ukrajnában élőket. Ők azok, akiknek a helyzete belátható időn belül nem javul: országuk messze van az uniós csatlakozástól, és arra is kevés az esély, hogy az EU belátható időn belül beleegyezzen a vízumkényszer feloldásába. A törvény szerint az öt évig érvényes nemzeti vízummal a jelenleginél tovább lehet majd Magyarországon tartózkodni, igaz, munkavállalás nélkül. Az állampolgárságról és a k ülföldiek beutazásáról szóló törvény módosítása azt is jelenti, hogy újabb tartalommal töltik meg az egyébként huzatos Szülőföld programot (az úgynevezett Szülőföld Alapot létrehozták, ám a határon túli szervezetek elmondásuk szerint egyelőre nem érzik, ho gy ez több pénzt vagy átláthatóbb rendszert jelentene). A honosítás egyszerűbbé tétele nem mindenkinek tetszik: Tőkés László szerint rossz döntés született, mert ez éppenséggel elvándorlásra készteti a határon túli magyarokat. Szerinte inkább helyben kell ett volna javítani a körülményeken. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy a honosítást kérők elsöprő többsége határon túli magyar, és csak elvétve akad nem magyar nemzetiségű külföldi. Belátható időn belül ez nem fog változni. Lehet, hogy ha a románi ai, a szerbiai vagy ukrajnai viszonyok kedvezőbbek lesznek, valamennyivel csökken az elvándorlás üteme, de megszűnni akkor sem fog. Azoknak pedig, akik áttelepülésre szánják el magukat, jobb, egyszerűbb, méltányosabb és emberibb lehetőséget kell teremteni. A határon túli magyar szervezetek természetesen ezután sem mondanak le a "kettős állampolgárságról" (a letelepedés nélküli honosításról), legalábbis nyilvánosan nem. Ez politikai identitásuk feladásával lenne egyenlő; olyasmi, mintha szocialista képvisel őtől azt várnánk, soha ne ejtse ki száján, hogy szociáldemokrácia. Valójában a
