Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-10
7 sokkolták az egész erdélyi magyar irodalmi életet - állapítja meg Bottoni. Többek között Sütő, Gálfalvi és Hajdu "negativista, apolitikus" tanulmányait idézve az Utunk főszerkesztője egyszerre kívánt a közvéleményhez és a párthoz fordul ni, ám a kemény megtorlások közepette semmilyen szolidaritásra nem számíthatott, sőt Bottoni szerint éppen e "pártos" írása gyorsította fel az eseményeket. A megtámadott Igaz Szótrió hosszú feljelentő levelet írt ellene az RKP agitprop. osztályának vezet őjéhez, amelyben kimerítően sorolták Földes bűneit. Egyebek között azt, hogy bizalmi pozíciója magasságából megengedi magának, hogy az ország első emberére is "a legmocskosabb rágalmakat" szórja. "Gheorghe GheorghiuDej (akkori román pártfőtitkár) egy szar házi csirkefogó gazember", fejtegette Földes 1956 nyarán Sütő András és Gálfalvi Zsolt előtt a marosvásárhelyi Borszék cukrászdában - idézi fel Bottoni a feljelentésben foglaltakat. De legalább ilyen súlyos vád volt az adott helyzetben, hogy az Utunk fősze rkesztője magyarországi kapcsolatain keresztül részt vett 1956ban a forradalmi hangulat előkészítésében. A Földes elleni hadjárat gyorsan meghozta gyümölcsét: a feljelentések a tartományi pártbizottságon keresztül már szeptember 1jén eljutottak Bukarest be, és három nappal később Földest felmentették főszerkesztői állásából és eltávolították az Utunktól. 1959. január 7én pedig a lap alapszervezeti gyűlése után kizárták a pártból, és gyakorlatilag eltiltották a publikálástól is. S bár főiskolai állását me gtarthatta, csak 1970ben vállalhatott újra lapszerkesztést az induló A Hét című bukaresti hetilapnál. Három évvel később, alig 50 évesen meghalt, felesége Izraelbe távozott, ahol öngyilkos lett. "Légből kapott és gyalázatosságában bíróságért kiáltó" állí tásoknak nevezte a Bottonitanulmányban őt ért vádakat Sütő András. A Hét című erdélyi hetilap 2005. február 24ei számában Traumát oldó emlékezés? címmel megjelent írásában a Marosvásárhelyen élő író a "marslakóként közibénk pottyant Bottonit" rágalmazáss al vádolja. Sütő a feljelentő levelek kapcsán azzal védekezik, hogy Hajdu csak véleményeket kért az Igaz Szó Földes által elmarasztalt szerkesztőitől. A marosvásárhelyi Borszék cukrászdában történtekre Sütő így emlékszik: "Földesnek nem éppen józan állapot ában a pártfőtitkárról mondott »gyalázó« szavait nem csupán én hallottam és Gálfalvi Zsolt, hanem mások is, akik tucatnyian kávéztak és konyakoztak. Földest csitító halk igyekezetem immár semmit sem ért. Azzal, hogy gyorsan hazafelé - lakásunkra - indultam vele, a »szörnyű esetet« már nem lehetett jóvátenni." Ez a vita azt az érzést keltette bennem, hogy az ügy résztvevőit még mindig összetartja egyfajta képzeletbeli kötelék, ami ködösítésre készteti őket - véli az általa kirobbantott erdélyi magyar múltfe ltárási vita kapcsán Stefano Bottoni. Mivel az általa előásott dokumentumok hitelessége tagadhatatlan, és a közéleti vitának köszönhetően immár maga az ügy is pontosan rekonstruálható, számára érdekesebbek az akkor történtek tágabb összefüggései, a kisebbs égi elit belső működése, a vezető pozícióba került értelmiség viszonya a bukaresti hatalomhoz, és végül, de nem utolsósorban a kommunista rendszer által integrált erdélyi magyar értelmiségi elit saját magáról festett képének hamissága. "A levéltárak kegyet len képet festenek az erdélyi való világról, Tündérország sötét oldaláról" - összegzi a tanulságokat Bottoni. vissza • SALAMON MÁRTON LÁSZLÓ / KOLOZSVÁR A szerb önkormányzat vezetése nem fogadja el a kisebbségi törvény legu tóbbi módosító javaslatát Budapest, 2005. június 9., csütörtök (MTI) - A Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) elnöksége nem fogadja el a kisebbségi joganyag, az MSZP és a Fidesz kompromisszumaként született módosító javaslatát - közölte a szervezet vezet ése az MTIvel. Az elnökség a többi között elfogadhatatlan tartja a kisebbségi választók külön névjegyzéken való regisztrálását és a kisebbségek teljes kizárását a választási folyamat ellenőrzéséből - áll az MTIhez csütörtökön eljuttatott nyilatkozatb an. A SZOÖ kifogásolja "az állandóan letelepült, a helyi önkormányzati választásokon szavazati joggal bíró külföldi állampolgárok" kizárását a kisebbségi aktív választójogból. Az elnökség megítélése szerint a módosítási indítvány minden eddiginél s zélesebbre tárja a kapukat a lehetséges visszaélések előtt - olvasható a nyilatkozatban. A SZOÖ vezetése kiemelte, hogy a módosítási javaslatok továbbra sem oldják meg a kisebbségek parlamenti képviseletét, nem adnak több pénzügyi garanciát a kulturáli s autonómiához és nem szankcionálják a kisebbségi jogok megsértését. A 13 magyarországi kisebbség közül 12 az előző napon nyilatkozatban üdvözölte, hogy megállapodás született az MSZP és a Fidesz között a kisebbségi törvény ügyében. vissza
