Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-10
5 Pozsony, 2005. június 9., csütörtök ( MTI) - Ján Slota ismét bűnvádi feljelentés tett Duray Miklós ellen, mert a szlovákiai magyar politikus a trianoni békediktátum évfordulóján azt mondta, hogy "a magyarság nem pusztul - tisztul". Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnök e, a párt parlamenti képviselője június 4én, egy szlovákiai megemlékezésen beszélt. A rendezvény pódiuma fölött írásban is feltüntetett mondatot Zsolna (Zilina) polgármestere, a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke olyannyira sérelmesnek t alálja, hogy feljelentésében ezt "a Szlovák Köztársaság elleni durva nemzetgyalázásnak, az alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének" nevezi, és ezért jogi elégtételt követel. Pártja csütörtöki sajtótájékoztatóján Slota jelezte: az új szlovák kulturá lis miniszter kinevezése után az SNS követelni fogja a minisztertől, hogy váltsa le a kulturális tárca Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó államtitkárát, Bíró Ágnest, mert ő is részt vett a Dunaszerdahelyhez közeli Királyfiakarcsán (Královicové Kracany ) rendezett megemlékezésen, ahol Duray beszélt. Slota, akinek a szlovák média rendkívül gyakori megnyilvánulásokhoz kínál teret, rendszeresen olyan magyarellenes kijelentéseket enged meg magának, mint a múlt héten is, amikor az egyik televízió kamerája előtt egy ajándékba kapott fokost mutogatva azt mondta: azt legszívesebben a szlovák kormány agrárminiszterének "hátsó felébe vágná." Emlékezetes magyarellenes és romaellenes kijelentései közül gyakran idézik, amikor hallgatóságát arra bíztatta, hogy "ülj etek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budepestet". A magyarokat gyakran ázsiai hordaként, a szlovák anyák hasából karddal csecsemőket kiforgató barbárként emlegető Slota ellen is tettek már feljelentést, de ahogy ennek sem, úgy Slota magyarellenes fe ljelentéseinek sem volt még soha semmilyen jogi következménye. Ján Slota pártja az utóbbi időkben megjelent felmérések szerint a jövőre esedékes választás során nagy valószínűséggel visszakerül a parlamentbe. A Vladimír Meciar pártjával, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) egyszer már együtt kormányzó SNS vezetője újabban gyakran nyilatkozik arról, hogy pártja ott lesz, ott akar lenni az ország következő kormányában. vissza A vajúdó alkotmányozás - kerekasztalbeszé lgetés az EUalkotmányról - Vastagh, Martonyi Budapest, 2005. június 9., csütörtök (MTI) - Nem szabad abbahagyni, folytatni kell az Európai Unió alkotmányának ratifikációját - hangsúlyozta Vastag Pál szocialista politikus egy csütörtöki budapesti kerekasztalbeszélgetésen. A Teleki László Intézet által Vajúdó alkotmányozás címmel rendezett fórumon Vastagh Pál úgy vélekedett, egyik tagállamtól sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy saját alkot mányos rendjének megfelelően foglaljon állást ebben a kérdésben. Mint mondta, annak is van jelentősége, hogy "a végső kép miképpen alakul", amely után "teljesebb és pontosabb helyzetet lehet felmérni". Hangoztatta, az európai alkotmány tényleges ta rtalmához, célkitűzéseihez kevés köze volt a franciaországi és a hollandiai népszavazáson született elutasításnak. Vastagh Pál elmondta, hogy az unió alkotmányügyi bizottságának felmérése szerint Franciaországban a gazdasági és szociális bizonytalanság , az alkotmányszerződés túlzottan liberális szelleme, illetve a török csatlakozás elutasítása szerepelt elsősorban az okok között. Hollandiában az ország befolyásának csökkenésétől, a szuverenitás gyengülésétől való félelemmel és az euró bevezetésének nega tív hatásaival indokolták az elutasító szavazatokat. Kiemelte, hogy Magyarország az alkotmányozási folyamatban aktív szerepet töltött be, ezt a pozíciót meg kell tartani, kezdeményezőként kell megjelenni, és javaslatokat kell kidolgozni a helyzet megol dására. Martonyi János, az Orbánkormány volt külügyminisztere szerint gondolkodni kell arról, hogy mi történik azután, ha a 25 tagállamból kettő, három, vagy négy nem ratifikálja az alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, de a többi igen. Mint mondta, a ratifikáció folytatásának feladást határozottan elveti, "ez semmiféleképpen sem képzelhető el", sem politikailag, sem jogilag. Véleménye szerint a vita nem az alkotmányról szólt, amelynek egyik oka az volt, hogy "alkotmánynak neveztük azt el, ami nem az", hogy ezzel felkeltsék az emberek érdeklődését a szerződés iránt. Martonyi János hangsúlyozta: fontos az, hogy "mégiscsak folyt egy Európavita. Nem az alkotmányról, de Európáról. És ez volt talán az első igazi vita Európáról", amit komoly an kell venni. Hozzátette: ezzel megkapta az európai integrációs folyamat a lehetőséget arra, hogy "önvizsgálatot tartson, magába nézzen és megújuljon".
