Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-09
7 Mint mondta, a módosítást Magyarország uniós tagsága és a kisebbségi önkormányzati választások eddigi gyakorlati tapasztalatai tették sz ükségessé. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy ha a 2006os kisebbségi választások tapasztalatai indokolják, akkor tovább módosítják a jogszabályt. A politikus köszönetet mondott a 13 kisebbségi önkormányzati szervezetnek, valamint az ellenzék i és a kormánypártoknak hozzátéve, hogy az ügyben kialakult kompromisszum példaértékű lehet más témákban is. Álláspontja szerint, ha nem sikerül megegyezésre jutni, akkor 2006ben nem az alkotmányosság szellemében tartják a kisebbségi önkormányzati vál asztásokat, így az is bekövetkezhetett volna, hogy meg kell ismételni. Németh Zsolt (Fidesz) viszont azt hangsúlyozta: álláspontja szerint a mostani szabályozás alapján is lenne mód megtartani a választásokat. Az alkotmányosság elvét jó lenne "ha nem h asználná a saját politikai céljaira semmilyen részérdek" - tette hozzá. "Ha valami okból megbukik az elkövetkezendő három napban ez a módosítás, mert beesik valami olyan szempont (...), akkor is lehet kisebbségi választásokat tartani". Nem vállalhatná fel a magyar politikai osztály és az Alkotmánybíróság sem, hogy ne l egyenek kisebbségi önkormányzati választások - jegyezte meg. Mint mondta, a Fidesz is készen áll arra, hogy a 2006os kisebbségi választások után értékeljék a tapasztalatokat, és kezdeményezzék a szükséges törvénymódosításokat. A kormánypártok és az ellenzék közötti megállapodást május 31én jelentette be az államtitkár és a fideszes politikus. A törvénymódosító javaslatban, amely a kisebbségi törvényt, valamint a választójogi törvényt érinti, egy önbevalláson alapuló bejelentkezési rendszert dolgo ztak ki. Ez azt jelenti, hogy csak az szavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az önbevallást nem lehet felülbírálni. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtud ásukról is. Ez lehetővé teszi a politikai kontrollt abban a vonatkozásban, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélők kerüljenek az önkormányzatokba. Hargitai János (Fidesz) kitért arra, hogy az eddigi intézményrendszer lehetetlen volt a kisebbségi önkormányza ti választások lebonyolítása szempontjából. A képviselő egyetértett azzal a kompromisszummal, hogy a névjegyzékeket ne a kisebbségek hozzák létre, hanem vonják be az államigazgatást, a jegyzőket, de aggályosnak tartja a módosításban szereplő rendszert. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés figyelmébe ajánlotta az adatvédelmi biztos javaslatait adatvédelmi garanciákra. Hargitai János kifogásolta az "egyesületi kényszert" is, vagyis hogy a személyi hatály javasolt megfogalmazása miatt csak egyesületek j elölhetnek a választásokon. A személyi hatály tekintetében úgy vélekedett, hogy az valószínűleg nem fog megállni az Alkotmánybíróság előtt. Kifogásolta azt is, hogy a települési önkormányzatokból csak a legtöbb szavazatot kapott kisebbségi képviselők juthatnak be, így fennáll a veszélye, hogy olyanok kerülnek be, akik nem is indultak a választásokon. Véleménye szerint ez a szabályozás nem ad elegendő érvet Magyarországnak a határon túli magyarság területi autonómiájának támogatására, ráadásul az Európa i Unió is több jogot kíván a kisebbségeknek. Álláspontja szerint Magyarországon a 68 létező kisebbségi területi autonómia kerülhet veszélybe. Teleki László (MSZP) nagy vonalakban egyetértett a javaslattal, de 2007ben új törvénymódosítást tart kívánat osnak. Németh Zsolt (Fidesz) szerint lehet vitatkozni a személyi hatályon, de szerinte túlzás a szabályozást alkotmányellenesnek nevezni. Schmidt Ferenc (Fidesz) magyarországi német kisebbségiként is kifogásolta a személyi hatályt, megjegyezve, ho gy választókerületében is sok ember él, akit családjukkal 1948ban telepítettek ki, és nyugdíjas korukban visszatértek, de ez a szabályozás nem engedné, hogy újra magyarországi németek legyenek. Németh Erika (MSZP) szorgalmazta a középszintű kisebbségi önkormányzatok létét, és kiállt tíz önkormányzat esetén a megyei önkormányzat létrehozása mellett. A képviselő az ukrán, a bolgár, a görög, az örmény kisebbségi önkormányzatok szempontjából nehé znek nevezte viszont a létszámhatárokat. Gruber Attila (Fidesz) szóba hozta, hogy a személyi hatályt az "etnobusiness" visszaszorítására építették be, de mint egy ötszáz fő alatti település volt polgármestere, tanúsíthatja, hogy az említett jelenséget önkormányzati, kisebbségi önkormányzati szinten sem kísérte együttműködés. A részletes vitát lezárta az elnöklő Deutsch Tamás. vissza
