Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-07
16 Erre engednek ugyanis következtetni mindazok az események, amelyek az utóbbi hónapokban a BorsNagyváradZilahKolozsvárTordaMarosvásárhelySegesvárBrassó nyomvonalra tervezett, és a korábbi kormány által nyilvános pályáztatás nélkül az amerikai B echtel céggel leszerződtetett sztráda körül történtek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által 20002004 között a parlamentben támogatott SZDPkormány 2004ben kötött szerződést a Bechtellel, amelynek értelmében az amerikai vállalat a 415 kil ométernyi, rendkívüli műszakiföldrajzi problémák megoldását feltételező autópályát 2,5 milliárd euróért 2012ig kellene hogy megépítse. A munkálatokat - kétségtelenül: választási megfontolásokból - tavaly nyáron kezdték meg, mégpedig a Kolozsvár szomszéds ágában fekvő Tordaszentlászló közelében, illetve Nagyvárad mellett. Nem sokkal később, szintén a leköszönt kabinet idején, a Bechtel szerződéseket kötött romániai alvállalkozókkal a sztráda különböző munkálatainak elvégzésére, továbbá az építéshez szüksége s beszállításokra. Kézenfekvő volt már akkor a gyanú, hogy a leszerződtetett alvállalkozók jelentős része az SZDPhez áll közel. Az SZDP megnyerte ugyan a parlamenti választásokat, de elvesztette az államfői székért folyó harcot, így Traian Basescu kierő ltette a parlamenti erők átrendezését, és a szociáldemokraták ellenzékben kényszerültek. A liberálisdemokrata összefogás RMDSZsegítséggel olyan megyei tanácsok vezetéséhez is hozzájutott, mint például a kolozsvári, amelynek a sztrádával kapcsolatos koráb bi döntésekben is szava volt. Az RMDSZ derűlátó A konfliktus ellenére, az RMDSZ kormányzati szerepvállalói derülátók. Borbély László területrendezési miniszter kijelentette: május végén a kormány felhatalmazta a pénzügyi tárcát százmillió eurós kereske delmi kölcsön felvételére. A kölcsönszervezés azonban akár másfél hónapig is elhúzódhat, így tehát lehetséges, hogy az autópálya építése csak körülbelül két hónap múlva folytatódik. Az RMDSZ továbbra is kitart az autópálya megépítése mellett. EcksteinKo vács Péter szenátor szerint a Nastasekabinet eredetileg bölcs döntést hozott. Hozzátette: noha politikai döntés eredménye volt, az "Erdély autópálya" gazdasági szempontból megvalósítható terv, s az RMDSZ nagyon ragaszkodik a sztrádatervhez, így rendkívül határozott álláspontot képvisel az ügyben. Hasonlóképpen nyilatkoztak a kolozsvári SZDPhonatyák is, sőt, maga Emil Boc demokrata párti kolozsvári polgármester is többször elmondta, hogy az Erdély autópálya építését nem fagyasztják be, és nem is állítják l e. Nem elképzelhetetlen, hogy a pénzhiány miatt az alvállalkozók és a Bechtel között kialakult feszültség végül szerződésbontáshoz vezessen. Ez a sztráda esélyeinek szempontjából talán előnyös is lenne, hiszen ez esetben újabb alvállalkozókat kellene maj d a kormányzati tartozások után szerződtetni. Azok pedig kétségtelenül a jelenlegi kormányhoz állnának közel. Ami, persze, a kormány sztrádaépítési kedvére is jó hatással lehetne... Felülvizsgálják a Bechtelszerződést A hatalomátvétel után a DA különb öző vezetői azonnal jelezték: a Bechtellel kötött szerződést mindenképpen felül kívánják vizsgálni, mert az Európai Unió sem helyesli a pályázat nélkül megkötött szerződést, és emiatt finanszírozni sem hajlandó azt. Brüsszelből jelezték: az EU elsődleges f ontosságúnak a 4es európai szállítási folyosón építendő, NagylakAradTemesvárDévaNagyszebenPitestiBukarestConstanta nyomvonalú sztráda megépítését tartja, amelynek finanszírozásában - az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) révén - hajland ó részt vállalni. Ellentétben az északerdélyi autópályával, amelynek nyomvonala Brüsszel terveiben nem is szerepel, s az unió egyébként sem finanszírozhatja a versenytárgyalást elkerülő projekteket. Az RMDSZnek nagy erőfeszítésébe került, hogy az északerdélyi sztrádaterv valóra váltása folytatódjék. Bukarestben ekkor már nyíltan megmondták azonban: a prioritás a délerdélyi autópályáé, az északerdélyire csakis annyit költenék majd, amennyi a költségvetésből jut. A Tariceanukormány azt állítja, a költ ségvetési megszorítások miatt az idén mindössze 213 millió dollárt folyósíthat az északerdélyi sztráda építésére. Bukarest 78 millió euróval tartozik a Bechtelnek a tavalyi munkálatokért, s ezt az összeget csakis a hétre ígért pótköltségvetés elfogadásá t követően tudják majd kifizetni. Az amerikaiak azonban már nem hisznek a román
