Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-06
5 azonosak, függetlenül a mindenkori állam- és igazgatási határoktól. Országunk nem állam, nem politikai szervezet - a mindenkori pártpolitikán felül és kívül kíván állni. A maga nemében az első virtuális európai ország". A szándéknyilatkozatból kid erül: "Gömörország" honpolgárai a legfontosabb kérdésekben majdani országgyűlésükön kívánnak dönteni. "A polgári társaság elnöke, azaz az ország legfőbb képviselője az ispán" lesz, és háznagyi tisztséget, valamint a kormány feladatkörét is ellátó szolgabír ói tanácsot hoznak létre, "melynek élén a miniszterelnöki funkciót betöltő szolgabíró" áll. Tudni lehet, hogy Gömörországnak saját jelképei - himnusz, zászló, pecsét és címer - lesznek, melynek alapjául az egykori tényleges vármegye jelképei szolgálnak. "G ömörország" fővárosainak száma a gömöri települések számával egyenlő, a jelképes főváros rangja azonban "az egykori vármegye első és egyben névadó központját, Sajógömört (Gemer) illeti meg" - fogalmaznak a szándéknyilatkozat aláírói, akik a dokumentumot az eredeti szándékuktól eltérően nem a templomban és nem a falu felújított templomának szentelt liturgia után, hanem - az egyház nemtetszése miatt - a helyi művelődési házban ismertették. vissza A határon túli magyar vidékeken Trianon után elpusztított emlékművek képeslapjaiból nyílt kiállítás Kolozsváron Kolozsvár, 2005. június 4., sz ombat (MTI) - A határon túli magyar vidékeken Trianon után lerombolt emlékműveket mutatták be képeslapokon szombaton Kolozsváron egy kiállítá son. A 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt - amint azt a szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette - nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni az egyedi gyűjte ményt. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa az MTInek elmondta: összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált, határon túli magyar vidéken felállított, NagyMagyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről s ikerült képes dokumentumot szerezni az elmúlt négy évben. A hiányzó példányok felkutatása nem megy könnyen, hiszen Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, így ugyanis senki nem vonhatja k étségbe eredetiségüket. Az eseményen nem volt ugyan jelen Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, de írásos előadását megismerhette a közönség. Eszerint Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket. Egyrész t a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először akkor, amikor a román katonák bevonultak Erdélybe, a lakosság pedig ösztönösen pusztított. M ásodszor 1920 táján, akkor a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta a pusztítást. A harmadik rombolási hullám a harmincas években zajlott, amikor megerősödött a román vasgárdista mozgalom. vissza A szerbiamo ntenegrói külügyminiszter sürg ette Koszovó státusának rendezését Göttweig, 2005. június 5., vasárnap (MTI/APA) - Vuk Draskovic szerbiamontenegrói külügyminiszter egy ausztriai konferencián arra figyelmeztetett, hogy a koszovói kérdés megoldatlansága E urópa stabilitását veszélyezteti. A Göttweigben rendezett Európa Fórumon felszólalva Draskovic kijelentette: amennyiben a többségében albánok lakta, ENSZközigazgatás alatt álló délszerbiai tartomány státusára nem találnak megoldást, "Európa egy új ba lkanizálódós veszélye előtt áll". A szerbiamontenegrói külügyminiszter szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a "koszovói rákos daganatot" ellenőrzés alá lehessen vonni. Az első, hogy egyetértés jöjjön létre a jelenlegi határok európai s tátusáról, a második pedig, hogy a koszovói szerb kisebbség számára biztosítva legyenek az európai jogok. Beszédében Draskovic "a széles európai szellemre" hivatkozott, és a római jogra, a nagy filozófusokra, valamint a zenére és kultúrára utalva hangs úlyozta, hogy Európa "közös civilizációs alapon" nyugszik. A mai nemzedéknek esély adatott arra - folytatta , hogy a korlátokat lebontsa. Végül megállapította: "Ha Jugoszlávia nem esik szét, ma teljes értékű tagja lenne az Európai Uniónak". vissza Az osztrák és a szlovén elnök a kisebbsége k dicséretét zengi Göttweig, 2005. június 5., vasárnap (MTI/APA) - A kisebbségek gazdagítják Európát, hidat alkotnak a szomszédok között, ezért a jövőben is védelmezni kell őket - hango ztatta egy ausztriai rendezvényen vasárnap a szlovén miniszterelnök. Janez Jansa a göttweigi Európa Forumon szólalt fel. Hazája és Ausztria között időnként feszültséget okoznak az ausztriai szlovén kisebbség jogai körül támadt viták. Ennek kapcsán a sz lovén politikus leszögezte: Szlovéniának
