Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-09
7 Kisebbségi modellérték és az elfogadás neh ézségei Népszabadság • Papp Sándor Zsigmond • 2005. május 9. Romániában csoda történt - adta meg Romedi Ar quint, az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) elnöke a szervezet Bukarestben rendezett jubileumi kongresszusának alaphangját. Véleményét arra alapozta, hogy az első romániai FUENkongresszus óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott a több ség és a kisebbség viszonyában. Az 1996os temesvári tanácskozás hangulatát még a nacionalizmus erőteljes jelenléte tette feszültté, s akkor még a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem rendelkezett különösebb stratégiával a helyzet feloldása teki ntetében. Ma viszont az etnicitás már nem jelentett problémát Románia európai integrációjával kapcsolatos tárgyalásokon. Markó Béla a házigazda szervezet, az RMDSZ részéről részben egyetértett a felvázolt helyzetképpel, ám jelezte, még rendkívül sok problé mát kell megoldani, köztük a decentralizációs folyamat folytatását, a magyar állami egyetem létrehozását, illetve Erdély gazdasági fellendítését. Annak is hangot adott, hogy a FUEN az elkövetkezendőkben aktívabb szerepet vállaljon az európai kisebbségjogi elvek kidolgozásában. A jelenlegi normák ugyanis nem kielégítőek. Az, hogy kintről nézve modellértékűvé vált a többség és kisebbség viszonya, főként az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának következménye - magyarázta a Népszabadságnak Salat Levente polito lógus. Ez viszont jelzi, mekkora felelősséggel jár a kormányzásban való részvétel anélkül, hogy tudni lehet, mi lesz ennek az ára, s mit lehet mindezzel elérni. - Azzal, hogy az RMDSZ a kormányszereplést nem célként, hanem eszközként fogja fel, szem elől t éveszti az eszközben rejlő lehetőségeket, és nem számoltatja el a politikai partnereket e tekintetben. Az is hiba, hogy nem a politikai kultúra szintjének megemelésére törekszünk, hanem leszállunk a meglévő kultúra szintjére, s ennek keretében keressük a m egoldásokat. A Romániában hivatalosan elismert 18 kisebbség bemutatkozása is tovább erősítette a mármár általánossá váló optimizmust. Helyzetüket a parlamenti jelenlét - egyegy képviselővel rendelkeznek az alsóházban - javarészt megoldotta, olyannyira, hogy többen meg sem jelentek a kongreszszuson. A békés együttélés receptjét talán az örmény felszólaló foglalta öszsze a legtömörebben: mivel keveset követelőznek, ezért szimpatikusak a román hatalom szemében. Egész más magyarázatot adott erre Gabriel And reescu, a Helsinki Bizottság elnöke, aki az etnobiznisz veszélyeire hívta fel a figyelmet. Egyrészt egyes mondvacsinált kisebbség képviselői visszaélnek a pozitív diszkrimináció kínálta anyagi lehetőségekkel, azaz monopolizálják ezen forrásokat, másrészt p edig a román állammal szemben kialakult lojalitás odáig vezethet, hogy elszakadnak az általuk képviselt népcsoporttól s azok valós igényeitől. A támogatásra viszont a parlamenti vita küszöbénálló kisebbségi törvény kapcsán igencsak szüksége lenne. A törv énytervezetet jó esetben már jövő héten vitára bocsáthatják, ám az is meglehet, hogy a koalíciós partnerek ellenkezése miatt ez akár az év végéig is elhúzódhat. Jelenleg az igazságügyi és a művelődési tárca fenntartásai okoznak konfliktusokat a koalíciós p artnerek között. A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, a törvény elutasítása esetén ugyan nem lépnek ki a kormánykoalícióból, de válság jöhet létre, melynek során megváltozhat a partnerek közötti viszony. A kisebbségi törvényt a kongresszus során is érték bírálatok részben a hivatalosan még el nem ismert a román kisebbség részéről, melynek sorsát a törvény elfogadása, mivel rájuk nem tér ki, még inkább megnehezítené. Andreescu pedig, bár elismerte: az utóbbi évek legfontosabb eseménye a törvényter vezet, mégis hozzájárulhat egyes népcsoportok monopolhelyzetéhez. - Ha elfogadjuk, hogy a többségi nemzet közéletében a demokrácia nélkülözhetetlen feltétele a többpártrendszer, akkor egy kisebbségi közösségen belül is meg kell teremteni a reprezentativitá s többszólamúságát - véli. A FUEN zárónyilatkozatában üdvözölte a törvénytervezetet, ugyanis az "körvonalazza az egyéni és kollektív jo gokat, illetve meghatározza a támogatási eszközöket, amelyek a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának megőrzéséhez szükségesek", a kulturális autonómia fogalmának bevezetésével pedig
