Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-09
4 Európa nyilván nem lehet a hivatalosságok, a politikusok, poli tikai pártok, kamarák Európája. Tude lenni még egyszer több száz millió ember közös Európája, ez az igazi dilemma - mondta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc úgy folytatta: a közös Európa születésekor híd volt, amely később egyre "szélesedett" és képe s volt összekötni - Spanyolországtól Görögorszáig - egymástól földrajzilag és kulturálisan egyaránt különböző országokat. A kérdés szerinte az, hogy a mostani és az előttünk álló csatlakozással lesze olyan híd, amely "gond nélkül kiér a partra" és kép es lesz a közös Európába utat mutatni a tagországoknak. Mint mondta, úgy érzékeli, hogy Európa a hétköznapi életszíntereken elveszítette azt az erejét és lendületét, amely az 50es és 60as években még megvolt; ma nem könnyű egyszerű választ találni kö zös európaiságunkra. A miniszterelnök szavai szerint Európa számára a kihívás, a fenyegetettség most nem olyan közvetlen, mint a háború, de történelmileg és következményeiben lényegében ugyanolyan súlyos: a következmény az lehet, hogy Európa a globális versenyben lemarad és nem lesz képes biztosítani az európai értékrendszer hatékony továbbélését. Gyurcsány Ferenc leszögezte: azért van szükség a versenyképesség növelésére, hogy "megőrizhessük az európai értékeket, (...) hogy legyen kellő jövedelmünk finanszírozni társadalmi együtt tartásunkat". Leszögezte: támogatja a versenyképesség növelését célzó törekvéseket. "Ahogy azt gondolom, hogy nem kevesebb, hanem több Európa kell, azt is gondolom, hogy nem kevesebb, hanem több demokrácia kell" - fogal mazott Gyurcsány Ferenc, aki szerint a pártelvű demokrácia mellett szükség van a civil és önkéntes, szabadon szerveződő demokráciára. Szavai szerint választ kell adni arra a kihívásra, hogy az európai átlagember sokszor nem érzi úgy, hogy a pártdemokrá ciák és az európai intézményrendszer róla szól és érte van, sokan úgy gondolják inkább, hogy ez csak az elit, a felső egykét millió demokráciája. Végül arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy a politikai intézmények megújításával tegyenek a "civ ilség" demokráciájának megerősítéséért, hogy a hivatalosság, a személyek és a hatalom tekintélye helyett a civilség, a bölcsesség, a tudás és az egyenlőség érvényesüljön. Megnyitó beszédében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Magyarország uniós csa tlakozásának első éves évfordulójára emlékeztetve azt mondta: az eltelt egy év elég volt arra, hogy Magyarország tapasztalatokat szerezzen, egyenjogú partnerré váljon a közösségben, és a régi és új tagállamok megfogalmazásban rejlő különbségtétel elveszíts e értelmét. A találkozót több szempontból is egyedülállónak nevezte és jelezte: már Magyarország csatlakozása előtt igyekezett részt venni minden olyan kezdeményezésben, amelynek célja nagyobb szerephez juttatni a nemzeti parlamenteket az uniós döntésh ozatalban. vissza Befektetési lehetőségek Székelyföldön - ko nferencia Debrecenben Debrecen, 2005. május 6., péntek (MTI) - A romániai árvíz sújtotta térség, köztük nagyszámú magyar lakta település újjáépítésében való rés zvételre kérte a magyar vállalkozókat Borbély László, a román kormány közmunkaügyekért és felzárkóztatásért felelős minisztere pénteken Debrecenben. Borbély László a Befektetési lehetőségek Székelyföldön címmel rendezett konferencián közölte: kormánya csütörtökön döntött arról, hogy 20 millió euró támogatást nyújt a víz által lerombolt házak újjáépítéséhez. "A jövő héten véglegesítjük a terveket, új technológiával, olcsón szeretnénk építkezni" - mondta, s kérte a magyar vállalkozókat, hogy jelentkez zenek a munkákra. Közölte: az északerdélyi autópálya is meg fog épülni; a beruházást nem szabad szembeállítani a délerdélyi autópálya tervével, amely az Európai Unió által is támogatott beruházás. Megjegyezte, hogy az északerdélyi autópálya megv alósítására az idénre tervezett 340 millió dollárnál kevesebb összeg áll rendelkezésre, ugyanis kiderült: az előző román kormány nagy adósságot hagyott rájuk. Borbély László a magyar kormány segítségét kérte a területfejlesztésben, ugyanis "Romániában nincs stratégiai területfejlesztési terv". Az infrastrukturális beruházások közül az ivóvízrendszer fejlesztését emelte ki. Mint mondta, jelenleg Románia 13 ezer településéből 8 ezerben nincs vezetékes ivóvíz.
