Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-06
9 A magyarországi helyzetre kitérve üdvözölte, hogy a parlament már ratifikálta az alkotmányt, de sajnálatosnak mondta, hogy vita hiányában a magyar polgároknak vélhetően fogalmuk sincs az európai alkotmányról. vissza Keleti Miklós (Brüsszel) Az erdélyi Krónika nem ismer tabukat Elhan gzott 2004. május 6án 2004. május 9., vasárnap 18:40 Kitüntetett helyzetben van az Erdélyben megjelenő Krónika, hisz tizennégyezres napi példányszámáva l a legnagyobb romániai országos magyar napilap. Vezető szerkesztője Gazda Árpád, aki a Kárpáti Krónika vendége volt a Tolcsvay Klubban. – Gazda Árpád: A korrektség, az nem azt jelenti, hogy hallgatunk a kényes témákról. Az azt jelenti, hogy a kényes témákat is fel kell tárni és a kényes témák feltárásánál a feleket korrekt módon megszólaltatjuk. Abból a szempontból a Krónika talán egy kicsit más, mint a többi lap, hogy nem eseménykövető újság. Nem arra törekszik, hogy minden megtörtént eseményről bes zámoljon, ez is célunk. De emellett az is célunk, hogy mi vegyünk észre olyan témákat is, amelyek a mindennapi élethez kötődnek, amelyek igenis befolyásolják az emberek hétköznapjait, viszont tabu témáknak számítanak, valami miatt nem beszélnek arról, vala ki számára kellemetlenek ezek a történetek. És a Krónika ilyen szempontból nem ismer tabukat. Még a lap indulásakor az volt a cél, hogy arról írjunk, ami igazán foglalkoztatja a társadalmat, amiről beszélnek az emberek, ma egy kicsit oda jutottunk, hogy ma arról beszélnek, amiről mi írunk. – Ez azt jelenti, hogy a Krónika ezek szerint komoly hatalmi tényezővé vált? – Én azt hiszem, hogy komoly közvéleményformáló tényezővé vált, hatalmi tényezővé nem mondanám, pontosan azért, mert én úgy érzem, hogy a rom ániai magyar politika még kevéssé érzi a közvéleményhez való igazodás kényszerét. Az RMDSZ megszokta azt, hogy ha szeretik, ha nem szeretik az emberek, ha egyetértenek vele, ha nem értenek egyet vele, úgy is a választásokkor megkapja az erdélyi magyarság s zavazatait. Éppen ezért nem eléggé érzékeny a sajtóban jelzett témákra. – Azt szokták mondani, hogy éppen ezért van rendkívüli jelentősége az ilyen orgánumoknak, mint az önöké is, vagyis az erdélyi Krónika, illetve hát a legutóbbi időszakban most már több , mint egyéves múltra tekinthet vissza az erdélyi Riport, ami inkább RMDSZ közeli orgánumnak tekinthető, míg az önökét Fidesz pénzből gründolt újságként szokták nyilvántartani. – Természetesen, akik számára az igazság fáj, mondjam azt, hogy az általunk fe ltárt témák nyilván, hogy a hatalom visszaéléseiről szólnak elsősorban és mivelhogy az erdélyi magyar hatalmat azt az RMDSZ testesíti meg, ezért természetesen a legtöbb visszásságot az RMDSZ háza tájáról mutatjuk be. – Szükségszerűen abból a politikai hel yzetből, amely Erdélyben most kialakult, ennek alapján mennyire lehet azt mondani, hogy önök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács illetve a Magyar Polgári Szövetség házőrző kutyái? – Azt szokták mondani, hogy sajtó a demokrácia házőr ző kutyája, mi természetesen tükrözzük az RMDSZszel kapcsolatos, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kapcsolatos, a Magyar Polgári Szövetség háza tájának a történéseit. Nem vagyunk senkinek a házőrzői ilyen szempontból, hogy egy politikai erő mögé sem sor akoztunk fel. Kritikusan viszonyulunk mindenhez. Azért vagyok kellemetlen helyzetben, amikor erre a kérdésre válaszolnom kell, mert a hatalom döntései szorulnak elsősorban bírálatra. Most konkrét példát mondok. Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke, a Magyar Polgári Szövetség egyelőre nem hatalmi tényező Erdélyben, mert itt megakadályozták a választási részvételét ennek a pártnak, de Szász
