Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-05
11 Ezt meghaladóan a bíróság a magyar állam felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. A bíróság megállapította, hogy termelési kapacitás korlátozására vonatkozó rendelkezé se előzetesen vagyis kihirdetéstől végrehajtható. Mint arról beszámoltunk, a tiszai ciánszennyezést okozó cég jogutódjának képviselője, Májai László úgy értelmezte az ítéletet, hogy 15 százalékkal nem növelheti termelési kapacitását a vállalat. A nagybán yai üzem 2007ig nem akarja bővíteni a termelést, ezért a Transgold nem tartja magára nézve katasztrofálisnak az ítéletet, és nem is tartja fontosnak, hogy megfellebbezze azt. Az ausztrálromán cég magyarországi jogi képviselője szerint az ítélet pusztán s zimbolikus jellegű. Szecskay András, a magyar állam jogi képviselője ugyanakkor úgy vélte, a bíróság azt rendelte el, hogy az alperesnek 85 százalékkal kell visszafognia termelését. Korodi Attila, a román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériu m államtitkára kijelentette: a legfontosabb, hogy a tiszai ciánszennyezéssel kapcsolatos peres eljárásnak pozitív hozadéka legyen, és a környezetvédelem fontos és kiemelt szerepet töltsön be a térségben. A román szaktárca nem avatkozik bele a magyar állam és a Transgold vállalat vitájába a tiszai ciánszennyezés ügyében – közölte az államtitkár. Korodi Attila elmondta: az aranybányát üzemeltető cég működését államközi egyezmények szabályozzák, amelyeket az igazságszolgáltatásban figyelembe vesznek, ezért nem indokolt a minisztérium beavatkozása. Hozzátette: ha ezt azonban valamelyik érintett kéri, a bukaresti tárca megvizsgálja, miként kapcsolódjon bele az ügybe. vissza Periferikus látvány – Bosznia válaszúton HVG 2005. május 04. Meglehetősen lassan halad Bosznia a nemzeti közösségek közti béke helyreállítása fe lé, jóllehet a nagyhatalmak dollármilliárdokat öltek bele az ország gazdaságának és társadalmának újjáépítésébe. Füttykoncert és kiáltozás fogadta a minap Banja Luka közelében a boszniai himnuszt. A Boszniai Szerb Köztársaság (RSZ) fővárosának közelében f ekvő Manjaca laktanyában az az ötszáz szerb sorkatona okozott botrányt a füttyögéssel, akinek az RSZből és a MuszlimHorvát Föderációból álló egységes BoszniaHercegovina alkotmányára való felesküvéssel éppen azt kellett volna bizonyítania, hogy megbékélt ek egymással az egy évtizeddel ezelőtt még háborúban álló boszniai nemzetiségek. A botrány csúcspontját egyébként az jelentette, amikor a sorkatonák a közös állam helyett az RSZre esküdtek föl, miközben a büszke szülők rázendítettek a boszniai szerb himnu szra. Törvénybe ütközőnek nevezték a sorkatonák cselekedetét az 1992 és 1995 közti polgárháborút lezáró daytoni egyezmény betartatására hivatott NATObékefenntartók parancsnokai, és úgy vélekedtek, a botrány mögött azok a boszniai szerb főtisztek állnak, akik mindenáron igyekeznek megakadályozni BoszniaHercegovina egységének helyreállítását. Az incidenst a nemzetközi közösség főképviselője, a Boszniát teljhatalmú kormányzóként irányító brit Paddy Ashdown is elítélte, és hangsúlyozta, az ügyet azért kell k omolyan venni, mert a füttykoncert mélyebb problémák létére utal. A botrányba fulladt avatási ünnepség résztvevői is beszéltek ezekről a gondokról, a helyi médiumokban megjelent nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy ők nem tekintik a maguk hadseregének a közös haderőt. Ugyancsak komoly problémákról tett említést az a tucatnyi tagból álló - köztük hat volt európai kormányfő részvételével létrehozott - független bizottság is, amely a napokban közzétett tanulmányában úgy vélekedett, a főképviselő jogai és cselekedetei jelentős mértékben akadályozzák, hogy kifejlődjenek Bosznia önkormányzati intézményei, és a Jugoszláviából 1992ben kiszakadt köztársaság valóban önálló állammá váljon. A Giuliano Amato egykori olasz miniszterelnök vezette testület szerint Bo sznia - és az 1999 nyara óta ugyancsak nemzetközi ellenőrzés alatt lévő szerbiai tartomány, Koszovó - zsákutcába jutott, aminek eredményeként a gyakorlatilag gyarmatként irányított területek marginalizált fekete lyukakká válnak a közeli EU árnyékában.
