Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-04
11 Vállvetve dolgozunk, megosztjuk egymással tapasztalatainkat. Az Európai Parlament politikai súlya nőtt ezáltal, például az ukrán válságban, melyben lengyel és litván képviselőink jelentős szerepet játszottak. Politikai kultúráink persze különböznek, és az álláspontjaink sem mindig azonosak, de az on vagyunk, hogy ezeket közelítsük egymáshoz. Az európaiak immár szabadon élhetnek, utazhatnak, dolgozhatnak és tanulhatnak ebben a kibővült keretben. Mindannyian élvezik a közösségi politikák, például a fogyasztóvédelmi vagy a környezetvédelmi politika gy ümölcseit. Ma közösen kell választ találnunk Európa nagy kihívásaira. Mindenekelőtt az európai alkotmány nagyszabású tervére, melyet a 732 képviselőből álló Európai Parlament ötszáz szavazattal támogatott. A parlament tudja, hogy a kibővült Európa nem tu d a nizzai szerződés alapján működni. Ennek a szerződésnek a bővítés kihívására kellett választ adnia, s olyan döntési mechanizmust hozott létre, mely megbéníthatja az uniót. Ezzel ellentétben az alkotmány révén huszonöten dönthetünk majd. Olyan alapvető jogokat biztosít nekünk, amelyekkel valamennyi állampolgár élhet majd. Demokratizálja az intézményeket azáltal, hogy egyenlő jogkörrel ruházza fel az Európai Parlamentet és a Tanácsot a közösségi jogalkotás szinte valamennyi területén. A nemzeti állampolgá rságot kiegészítve bevezeti az európai állampolgárságot. Mindezt a fejlődést néhány éve el sem tudtuk volna képzelni. Az alkotmány egyszerűsíti a meglévő szerződéseket. Igen precízen határozza meg az unió és a tagállamok hatáskörét. Immár valamennyi közös ségi politikának tartalmaznia kell egy "szociális többletet", amely közvetlenül az alapjogi chartából merít ihletet. Mégis, néhány tagállamban, ahol a ratifikálás népszavazással zajlik, a pozitív eredmény nem megelőlegezhető. A vitának gyakran semmi köze az alkotmányhoz, a választókat félrevezetik. El kell magyaráznunk honfitársainknak, hogy az alkotmánynak semmi köze Törökországhoz, a szolgáltatásokról szóló irányelvhez vagy a nemzeti politikai menetrendhez, hiszen ők mondják majd ki a végső szót. Itt va n még a 2007 – 2013 közötti időszak pénzügyi tervének, vagyis az unió erre a periódusra vonatkozó költségvetésének a kihívása is. Vajon képes lesze az unió arra, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén olyan pénzügyi eszközöket biztosítson, melyekkel meg tud felelni a következő bővítésnek? Nem akarhatunk "több Európát" kevesebb pénzzel. Nem beszélhetünk szolidaritásról anélkül, hogy biztosítanánk az unió területi és szociális kohézióját. Nem állíthatjuk magunkról, hogy a világ legnagyobb gazdasági hatalma vagy unk, ha nem támogatjuk a műszaki innovációt, és nem kezeljük prioritásként a tudáshoz való hozzájutást. A parlament júniusban fogalmazza meg álláspontját. Meggyőződésem, hogy meg fog felelni azoknak a követelményeknek, amelyekről szót ejtettem. A tagállam ok most tárgyalnak egymással. Remélem, hogy teljesíteni tudják majd ezeket az elvárásokat. Ezután kezdődik meg a tárgyalás a két intézmény között. A parlament megegyezésre törekszik, de nem akármilyen egyezségre. Az alkotmánnyal és a megfelelő pénzügyi es zközökkel az EU meg fogja találni helyét a 21. század világában. vissza Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke Patrubány "szenzációs bejelentése" - Szen zációs bejelentést teszek! - idézi a Magyar Szó Patrubány Mikl ósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének kedden Adán, a 35. MIRK megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott kijelentését, amely szerint a volt Jugoszlávia területén ma élő magyarok magyar állampolgárok. - Ezt úgy kell érteni, hogy akik Bácská ban, Baranyában és a Muravidéken élnek - Bánát sajnos nem esik ebbe a csoportba , mind megkaphatták a magyar állampolgárságot, és ezáltal leszármazottaik is. És ettől az állampolgárságtól senki nem fosztotta meg őket! A második világháború idején, előtte és alatta a Kárpátmedence többségben magyarok lakta területei visszatértek Magyarországhoz. Ez a visszatérés a magyar jogrendben egyegy ünnepi törvénnyel öltött testet, amely kimondta a visszatérést, és többek között az állampolgárság ügyét is rendezte a z ott lakóknak. Az volt a feltétel, konkrétan Bácskában, hogy 1931 és 1941 között ezen a területen lakjanak. Ezek a magyarok akkor mind magyar állampolgárokká váltak, és az ő jogukon minden leszármazottjuk. Közben a magyar állam úgy tesz, mintha erről nem is tudna. A Magyarok Világszövetsége hamarosan rendelkezésre bocsát majd olyan formanyomtatványokat, amelyekkel igényelni lehet ezt a
