Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-04
9 határidő lehetőséget ad arra, hogy elnöki teendői mellett forgasson is. Szerinte akkor járt volna el etikátlanul, ha strómant szerzett volna, és mögé bújva készíti el a filmeket. Ráadásul nem a Duna TV pénzén forgatna, hanem az ORTT finanszírozná a filmeket, ha nyernek a pály ázaton. "Sem pénzt, sem munkalehetőséget nem vennék el a kollégáimtól" - mondta. Felvetésünkre, hogy ugyanez igaze a műsoridőre is, Cselényi úgy válaszolt: nincs annál olcsóbb műsor, mint amit az ORTT fizet, a Dunának pedig csak adásba kell adnia. "Van rálátásom arra, hogy milyen filmek férnek bele a Duna filozófiájába, és ezek ilyenek." A három film közül az egyik egy ötvenperces Héjja Sándor- emlékfilm, amelyet a beadott rendezői koncepció szerint "boldogan tapsol majd meg a Duna Televízió közönsége" . A tervezett hétmilliós összköltségvetésből nettó 600 ezer forint a rendezői, 300 ezer a szerkesztői gázsi. A hatrészesre tervezett A hit bölcsője sorozatnál epizódonként 450 ezer forint a rendezőnek járó rész, a forgatókönyvért pedig további 120 ezer jár . A szintén hatrészesre tervezett Európai időutazás Bartók Bélával epizódjai után 380 ezer jut a rendezőnek, 130 ezer a szerkesztőnek. Cselényi közölte: a producertől kialkudott összeget jótékonysági célra, például határon túli magyarok támogatására fordít aná. A Cselényivel megbízási szerződésben álló Duna TV kuratóriumának elnöksége még nem foglalkozott az elnök filmes terveivel - tudtuk meg Bíró Sándortól, a kuratórium elnökétől. Szerinte a Duna első elnöke, Sára Sándor is rendezett hivatali ideje alatt . Bíró úgy látja, hogy el lehet meditálni azon, mennyire etikus, hogy az elnök saját filmjeiről köt sugárzási szerződést, de ez nem jogi kérdés. vissza Ciánper: a Transgold másként értelmez Népszabadság • Tibori Szabó Zo ltán Kolozsvári tudósítónktól • 2005. május 4. A tiszai ciánszennyezést okozó Aurul cég jogutódja, a nagybányai Transgold SA a magyar féltől eltérően majdhogynem győzelemként értelmezi a ciánperben született budapesti bírósági döntést. Májai László c síkszeredai ügyvéd, a Transgold képviselője szerint a Fővárosi Bíróság döntése értelmében a nagybányai bányavállalatnak nem a jelenlegi szint 15 százalékára kell csökkentenie termelését, hanem azt mondja ki, hogy 15 százalékkal nem növelheti termelési kapa citását. Májai a kolozsvári Krónika napilapnak azt nyilatkozta: a bíróság mindössze azt tiltotta meg a nagybányai üzemnek, hogy az elkövetkező időszakban 15 százalékkal növelje ipari termelési kapacitását. - Ebben az értelmezésben nem tartjuk katasztrofáli snak az ítéletet, sőt nem is tartjuk fontosnak megfellebbezni azt - hangoztatta az ügyvéd. Májai szerint a bányavállalat feldolgozó részlegének és zagytárolójának kapacitása jelenleg 2,5 millió köbméter színesfém termelésére van engedélyezve, s ezt a Tra nsgoldnak 2007ig nem is áll szándékában módosítani. Hasonlóképpen értelmezte a bírósági döntést az erdélyi lapban Ifkovics József, a Transgold Rt. magyarországi jogi képviselője, aki úgy vélekedett, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete pusztán szimbolikus je llegű. Mindkét ügyvéd elmondta: a bíróság arról is döntött, hogy elutasítja a magyar államnak azt a követelését, miszerint a Budapesten zajló per időtartamára a nagybányai bányacég azonnali hatállyal szüntesse be termelését. vis sza Korlátoz a végzés Népszabadság • H. M. • 2005. május 4. A lapunk birtokában lévő bírósági végzésben szó szerint az áll: "a bíróság megtiltja az alperesnek, hogy (...) a zagytározót is magában foglaló ipari létesítmény termelési kapacitásá t 15 %nál magasabbra emelje". Az indokolásból az is kiderül, hogy az üzem kapacitása a 2000 júniusi újraindítás óta nem érte el a 20 százalékot, többnyire 1015 százalék körül mozog, és azóta a balesetet eredményezőhöz hasonló
