Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-30
16 nem független. Nagy felelősség hárul az Alkotmánybíróságra a függetlenség megőrzése érdekében, az ombudsmanok kontrollszerepe is nagy jelentőségű - és fontos független intézmény lehet megfelelő választás ese tén az állmafő. A törvényesen, olajozottan működő oligarchikus rend fellazítását ugyanis a köztársaság számára üdvösnek kell tekinteni - fogalmazott Lányi András. Az elnök által a Sándorpalotából sugárzott magatartásminták életbevágóak - a feladat a pol itika méltóságának megteremtése. Karizmatikus, makulátlan, mintaadásra képes személyre lenne most szükség - vélte Lányi András, hozzátéve: - Egyetlen ilyenről tud a lehetséges jelöltek közül: és ez Sólyom László. Lányi András úgy látja, az elnöki intézmén y szabályozása is változtatásra szorul, de jelenleg a civilek által ajánlott,a szerep betöltésére kiválóan alkalmas személy jelentene egyszeri terápiás beavatkozást. Az elnök fontos moderátor szerept tölt be a magyar politikai rendszerben, ráadásul a moder álás keretei részben az elnöktől függenek, rajta múlik, mennyire használja ki az intézményes kereteket, illetve mennyire tudja informális eszközökkel tágítani azokat. Az elnök, ha hajlandó és képes rá, a megalázott és a demokrácia defektjeitől szenvedő ál lampolgárok számára betölthet egyfajta "vitraytamás" szerepet is. Ez a Kádárrendszerből ismert magatartás az alulról érkező jelzések iránti nyitottság, az emberek igényei iránti nyitottság, amelyre a közvetítő mechanizmusok defektjei miatt nagy szükség le het. "Kicsit népjelöltre volna most szükség", az pedig sokat elmond a politkai elit működésének hatékonyságáról, hogy a civilek lényegesen színvonalasabb jelölttel álltak elő, mint bármelyik párt - fogalmazott Lányi András. Éles vita Sólyom Lászlóról. H almai Gábor egy régi viccet idézett fel, Rajk László 56os újratemetésének idejéből. A vicc szerint a gyászmenetben valaki felsóhajt: Rajk Laci, Rajk laci, ha most itt lehetnél, de belénk lövetnél!... Ha a dolog most nem is ennyire véresen komoly, de Halma i szerint Sólyom László is valahogy így lehet azzal a furcsasággal, hogy a nem kis részben általa is alakított parlamentáris rendszerünkben egy bázisdemokratikus kezdeményezés keretében ajánlották őt elnöknek. Hamai Gábor úgy vélte: Sólyom László "elitista " felfogást képvoisel abban az értelemben, hogy közjogi méltóságként kizárólag az alkotmányos értékeket volt (és lenne) hajlandó szem előtt tartani, nem az őt jelölők szempontjait. Lányi András ezzel csak jelentős módosításssal értettegyet: Sólyom László , amennyiben "elitista", kizárólag a politikusokkal szemben az. Andor László azzal szállt vitába, hogy Lányi a "civilek" nevében karizmatikus személyiségként ajánlotta Sólyom megválasztását. Az MSZP ismert gazdaságpolitikusa elismerte, hogy létezik ez a karizma, de hatása az értelmiség egy szűk csoportjára korlátozódik. Andor László ismételten a népszerűségi adatokra utalt, amelyek Szili Katalint tolják előtérbe, vitapartnereit azonban nem tudta meggyőzni arról, hogy a közvéleménykutatók által mért népsze rűség bármit is számítana ebben a kérdésben. Szili Katalinról. Halmai Gábor nagyon élesen fogalmazott: Szilit alkalmatlannak tartja aköztársasági elnöki tisztségre. Elsősorban azért, mert elődeivel ellentétben nincs mögötte értékelhető teljesítmény/tevéke nység. (Göncz Árpádot megválasztásakor a rendszerváltó alkotmányos berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú 56os szerepe legitimálta, Mádl Ferenc pedig az államfői tisztségben jól kamatoztatható jogászi tekintélyével teljesítette ezt a kritériumot. A m ásik probléma Szili Katalibnnal, hogy az államfőnek idegen nyelvet, nyelveket is beszélnie kell. Andor László Halmai tudományos minősítést követelő kritériumrendszerét az értelmiségi arrogancia példájának, a nyelvtudás hiányával kapcsolatos állítást pedig az elmúlt hetek sajtókampányára jellemző, Szilit alaptalanul lejárató állításnak minősítette. Kijelentette: Szili Katalin nagyon jól beszél németül, és az angolt is társalgási szinten bírja.
