Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-27
19 A Magyarországi Református Egyház 12. zsinata egyhangúlag elfogadta 2005. évi első törvényét az egyház szolgálatáról és küldetéséről, melyben kiterjesztették az egyháztagságot a Magyarországon kívül élő összes m agyar reformátusra – nyilatkozta a Magyar Rádiónak Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. – Úgy hiszem, mindenki érzi vagy érti ennek az üzenetnek a horderejét. Szerettünk volna üzenni és válaszolni arra a keserűségre, ami december 5. (a kettős álla mpolgárságról szóló népszavazás – a szerk.) után betöltötte a határon túli magyarok szívét, lelkét. Megtettünk egy olyan lépést – a határon túli egyházak teljes konszenzusával – , ami mindannyiunkat akár felelősségünkben, akár önbecsülésünkben meg tud erősí teni – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv, hozzátéve: június 4én délután fél 5kor megszólalnak majd a harangok a Kárpátmedencében, Trianonra emlékezve. A zsinat elnöke hozzátette: egymásért szól a harang. vissza Szlovén fel elősségre vonás a kommunista vérengzésért - El nem évülő bűncselekménynek számítanak a titói idők mészárlásai MNO 2005. május 26. 17:41 Szlovéniában népirtás miatt vádat emeltek egy volt kommunista vezető ellen 234 ember meggyilkolásáért, melyre a II. vil ágháborút követően került sor. A 86 éves Mitja Ribicic a titói Jugoszlávia biztonsági erőinek vezetője volt. A szlovén televízió olyan, eddig ismeretlen dokumentumokat tett közzé, melyek azt bizonyítják: Ribicic rendelte el a nácikkal való kollaborálás vá djával végrehajtott tömeges kivégzéseket – közli a BBC. Ribicic, aki ellen 1994 óta folyik eljárás, folyamatosan tagadja az ellene felhozott vádakat. Az AFPnek nyilatkozva Pavel Jamnik, Szlovénia háborús bűncselekmények kivizsgálásával megbízott rendőrfőn öke hozzátette: a vizsgálatot a politikai vagy társadalmi csoportokkal szemben elkövetett népirtásokkal kapcsolatos törvény alapján kezdeményezték az egykori kommunista vezetővel szemben. A szlovén kormány nemrégiben változtatta meg a hatályos törvényeke t, ugyanolyan elbírálás alá véve a civil személyek meggyilkolását, akár a háború alatt, akár a háború után, a kommunista rezsim idején került rá sor. (Szlovéniában a kommunisták által elkövetett vérengzések így szintén el nem évülő, emberiség elleni bűntet tnek számítanak, súlyos jogkövetkezményekkel – a szerk.) Ribicic az első volt jugoszláv vezető, aki ellen vádat emelnek Szlovéniában, ahol az ország 1991es függetlenné válása után boszorkányüldözést folytattak egykori náci kollaborátorokkal szemben – je gyzi meg a BBC. A Szlovén Nemzeti Archívumból előkerült dokumentumok szerint Ribicic 1945ben és 1946ban segédkezett a 234 ember kivégzéséhez vezető halállista összeállításában. Ha bebizonyosodik bűnössége, harminc év börtönbüntetésre ítélhetik. A bri t közmédium emlékeztet: a háború után Jugoszláviában a kommunista erők bosszút álltak mindazokon, akikről úgy tartották: együttműködtek a német vagy olasz megszállókkal. Korábbi jelentésekre hivatkozva a BBC hozzáteszi: Szlovéniában tömegsírok százait tárt ák fel, ahol tucatjával hevertek a kommunista rezsim által a háború után kivégzettek földi maradványai. A háború alatt Magyarországhoz 1941 – 1944 között ideiglenesen visszacsatolt Vajdságba visszatérő titóista szerb csapatok tömegmészárlásokat hajtottak v égre a magyarok ellen. A máig feltáratlan szerb vérengzések magyar áldozatainak száma eléri a 3040 ezer főt. Jugoszlávia, majd SzerbiaMontenegró kormánya nem kezdeményezte a vajdasági magyarsággal szemben elkövetett népirtás kivizsgálását. vissza Emberjogi Ügynökséget hoznak létre Népszava 2005. május 27. Nagy többséggel elfogadta tegnap az Európai Parlament az Alapvető Jogok Ügynökségének fölállításáról szóló jelentést, amelyet Gál Kinga magyar néppárti képviselő ter jesztett elő. A tervek szerint 2007ben megalakuló ügynökség átveszi és részben kibővíti az EU jelenleg Bécsben működő Rasszizmus és Idegengyűlöletellenes Központjának tevékenységi körét. Az ügynökség feladata lesz az adatgyűjtés és elemzés, valamint az
