Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-27
14 Az új tagállamokat sújthatja a franci a "nem" Az európai alkotmány egyre inkább borítékolható franciaországi kudarca az Európai Unió többi államában is megkongatta a vészharangot. Az elutasítás nemcsak az alkotmánynak szól: az új tagországokat is érzékenyen érintheti. Alig négy nappal a z alkotmányról szóló népszavazás előtt a Le Monde című napilap felmérése szerint a megkérdezettek 54 százaléka szavazna nemmel az Európai Unió alaptörvényére. Az elutasítástól az új tagországok is tartanak: KeletEurópában sehol sem kerülte el a figyelmet, hogy a "nemet" hirdető kampányban a tavaly csatlakozott országokat kiáltották ki bűnbaknak, felemlegetve a lengyel vízvezetékszerelőket, a régió enyhe adórendszerét és az alacsony béreket. "Megjelent egy bővítésiszonynak nevezhető jelenség" – magyarázta hétfőn a Hospodarské Noviny című cseh lap. Miután a keleteurópai országokban a bruttó átlagkereset alig haladja meg a havi ötszáz eurót, az új tagoknak továbbra is szükségük van a Nyugatra, hogy fejlődhessenek. Ha Franciaország nemet mond, a politikusok k önnyen felhasználhatják az eredményt arra, hogy megpróbálják csökkenteni az uniós felzárkóztatási támogatásokat. A francia nem esetén ráadásul a szeptemberre várható német szövetségi választások fő esélyeseként emlegetett kereszténydemokrata uniópártok el halasztanák Románia és Bulgária csatlakozását is. Aggódva figyelheti a népszavazást Törökország, amely október 3án kezdené meg a csatlakozási tárgyalásokat, illetve Horvátország, mellyel márciusban már egyszer elnapolták a tárgyalások megkezdését. A kevé ssé derűs kilátásokat számba véve az International Herald Tribune elemzője kitér arra, hogy – bár az alkotmányt ellenző franciák többsége belpolitikai ügyek miatt mondana nemet – a népszavazáson arról is véleményt mondanak, hogy milyen irányba tart az unió . Márpedig a bővítés, az alacsony adók, a csökkenő állami támogatások, amelyek egyre inkább leépítik a jóléti államot, érzékenyen érintik az amúgy is gondokkal küzdő francia gazdaságot. A francia eredményt éppen ezért nem vehetik félvállról Brüsszelben. Rá adásul, amennyiben a franciák nemet mondanak, valószínű, hogy a hollandok is követik őket. Igaz, őket az európai szociális modell állítólagos veszélybe kerülése helyett inkább a szerintük pénznyelő és hatástalan európai bürokrácia, valamint a bevándorlás d ühíti fel. vissza Megszavazta az EP Gál Kinga jelentését az alapvető emberi jogok EUügynökségéről Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. május 26., csütörtök (MTI) - Nagy többséggel megszavazta az Eur ópai Parlament csütörtökön Gál Kinga (FideszMPSZ) jelentését az alapvető jogok előmozdításáról és védelméről, illetve az erre hivatott európai uniós ügynökség működéséről. A brüsszeli plenáris ülésen 437 igen szavazattal 57 ellenében elfogadott dokume ntum súlyát növeli, hogy mivel megkapta a kétharmados többséget, önálló törvénykezdeményezési indítványnak számít - mondta el a képviselő asszony a magyar sajtónak a voksolást követően. Az EU alkotmányos szerződésében, illetve az alapvető emberi jogok azt kiegészítő chartájában szereplő jogok védelmezésének és ellenőrzésének, illetve megbízható adatok szolgáltatásának céljával létrehozandó ügynökség munkájának megindításáról várhatóan az EUtagországok állam- és kormányfői döntenek júniusi brüsszeli ta lálkozójukon. Az intézet a tervek szerint 2007ben kezdheti meg működését - erősítette meg Gál Kinga. Az elfogadott jelentés szerint ennek az intézménynek kellene az unió emberi jogi politikájának első számú felelősévé válnia. Az új ügynökség kiterjes ztené a most is létező uniós (bécsi) ellenőrzőközpont mandátumát, és egy többrétegű szerkezetben ügynökségek és szervezetek hálózata lenne. Az EPképviselők erős mandátummal és elégséges költségvetéssel ruháznák fel az új szervezetet. Megbízatása kiter jedne például arra, hogy gyűjtse, elemezze és továbbítsa az alapvető jogok helyzetével kapcsolatos információkat, és éves beszámolókat is készítsen az EP számára. Az ügynökség a jelentés szerint jelentős szerepet játszana az uniós emberi jogi politika kial akításában és végrehajtásában is. Az új intézmény véleményeket és ajánlásokat is eljuttathatna az EU központi intézményeihez. Az ügynökség szervezeti felépítése az alapvető emberi jogok chartájában meghatározott főbb területeket követné. Eszerint az új ügynökséghez tartoznának a rasszizmus és az emberkereskedelem elleni küzdelem, a szólásszabadság, a nemek közötti egyenlőség, a nyelvi sokszínűség és a kisebbségvédelem kérdései. Gál Kinga külön kiemelte annak fontosságát, hogy az alapvető emberi jog ok érvényesülését azonnal vizsgálják bármilyen uniós vagy nemzeti törvénykezési szinten. Meg kell ugyanakkor találni a kényes egyensúlyt az emberi jogok és a kollektív biztonság között - fejtette ki. A jelentés azt is kéri, hogy az ügynökség kiemelten foglalkozzon a hagyományos nemzeti kisebbségekkel, és ezt ne csak a diszkrimináció szempontjából vizsgálják. Az Európai Bizottság és a tagországokat képviselő tanács is
