Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-25
9 A Tom Lantos kaliforniai és Tom Tancredo coloradói képviselő által beterjesztett, és további tizenkilenc támogató aláírással ellátott határozat érdekessége, hogy az amerikai külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács illet é- kesei is támogatták. Ez nem volt természetes, mivel Bukarest hagyományosan eredményesen lobbizik Washin gtonban, jelentős szerepet játszik a terror elleni háborúban, és a Pentagon állandó tám aszpontot szeretne az orszá gban. A román diplomácia az elmúlt hetekben minden követ megmozdított, hogy elkerülje a nyilvános bírálatot. A határozat érdekében sokat lobbizó Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Maximilian Teleki lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy ismét megmutatta az erejét az amerikai magyar közösség. Mint mondta, a határozat jelképes erejű, és a Romániával kapcsolatos amerikai szándékok miatt az igazi nyomásgyakorlást inkább Brüsszeltől lehet várni. Az Európai Parlament magyar képviselői mos t jó muníciót kapnak a romániai egyházi restitúció napirendre tűz é- séhez - Teleki szerint ez volt az egyik cél. Egy másik magyar lobbiszervezet, a Magyaramerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja igazgatója, Nagy Sándor az amerikai magyar szervezetek nagy sikerének minősítette a határozatot, amely szerinte megmutatta a Képviselőház kétpárti, a magyar ügyek iránt érdeklődő csoportjának erejét. A kérdés napirenden tartásában nagy szerepet játszott a New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogok Al apítvány, amely tizenöt éve követi nyomon a romániai egyházi javak sorsát. vissza A román szenátus júliusig elfogadhatja a kormány által sürgősséggel beterjesztendő kisebbségi törvényt - mondta kedden Budapesten Markó Béla, Románia miniszt erelnökhelyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A törvényt, amely húsz romániai etnikumot jelöl meg nemzeti kisebbségként, a szenátus elé kell beterjeszteni, de a végső szót a törvényhozás másik háza, a képviselőház mondja majd ki. Markó bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni. A törvény többek között rögzíti a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát, így például a közszolgálati rádió- és televíziós adók kötelezettségét, hogy megfelelő sugárzási időben országosan vételezhető műsoroka t kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi adások számára. A törvény végre államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, s tulajdonképpen nem ütközik a román alkotmány azon paragrafusával, amely szerint Románia egységes nemzetállam. - Románia az én értelmezésem szerint már régóta nem nemzetállam, még akkor se, ha ezt mondja az alkotmány - hangsúlyozta Markó. - A kisebbségi törvény figyelembe veszi az Európai Uni ó- ban érvényes önkormányzatiság elvét, Románia 2007re várható uniós csatlakozása után sem kell majd módosít ani. (MTI) vissza Szerb vádak és viszontvádak Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. május 25. Rendezetlen alapkérdések, korrupciós és politikai vádak: Szerbia és a Vajdaság zilált bel- és külpoli tikai helyze tben várja a magyar kormányfő holnap kezdődő látogatását. Gyurcsány Ferenc útja azonban a lehetőségek miatt is aktuális: déli szomszédunk, általában a Balkán, az uniós magyar külpolitika egyik fő iránya. Ha a Vajdaságban nem élnének szlovákok , magyarok és más nemzeti kisebbségek, akkor a Vajdaság nem is léte zhetne - nyilatkozta a múlt hét végén Bojan Pajtics tartományi kormányfő egy rendezvényen. A vajdasági kisebbs é- giek, ha amúgy egyet is értenek a zentai születésű, magyarul is jól beszélő po litikussal, szívesen hozzátennék: ha viszont hamarosan nem változik a helyzet, akkor elfogynak a nemzetiségek, s a Vajdaság nem lesz, ami volt. Ugyanis a vegyes lakosságú területnek éppen a hátránya az, amit a miniszterelnök előnynek nevezett. A helyi m agyarokat, szlovákokat, ruszinokat ért atrocitások azt jelzik: a milosevicsi politika következményeként kialakult légkörben a többségi nemzet inkább koloncnak tartja a kisebbségeket, s tulajdon nemzeti és gazdasági fejlődés é- nek gátját látja bennük. A belgrá di sajtó a Vajdaság "fölvásárlásáról" tudósít minden alkalommal, amikor horvát, illetve magyar cég bármelyik vajdasági vállalat magánítása iránt érdeklődik. Az utóbbi hetekben vajdasági magyar politikusok és üzletemberek elleni feljelentések és vádak is borzolják a k edélyeket. Vizsgálat folyik többek között Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és felesége, valamint Ispánovics István szabadkai expolgármester ellen. A sajtó korrupciót emleget, arra utalva, hogy most, alaposan megkésve, te ljesülnek a 2000es rendszerváltást véghez vivő politikusok ígéretei. Van olyan vélemény is, hogy a második legnagyobb vajdasági város, Szabadka "magyar uralmát" akarják koholt vádakkal megdönteni. Ami nem is látszik minden alapot nélkülözőnek, hiszen szám os más korrupciógyanús, de szerbeket érintő ügy még mindig fiókok mélyén hever. vissza