Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-11
6 Hosszabb távon az EU vízummentességet vezetne be az orosz állampolgárok részére, cserében azért, hogy Moszkva ígéretet tenne: visszafogadja mindazokat az illegális bevándorlókat, akik Oroszország területéről léptek be az unióba. A három balti ország tavalyi EUcsatlakozása Moszkva és a volt szovjet ta gköztárs a sá- gok közötti viszonyban feszültséget keltett. Észtország, Letto r szág, és Litvánia tagságával az EU és Orosz- ország között létrejött a közös határ. A most aláírt megállapodás hónapok óta tartó egyeztetések sik e rének számít. A két fél viszonyában a választó vonalak nélküli - Putyin szavai szerint - a "NagyEurópa" felépíté- sét teszi lehetővé. Az immár 15. alkalommal megrendezett EUOroszország csúcstalálkozón a ga z daság, szabadság, biztonság, igazságszolgáltatás, külső biztonság, kutatás és művelődés területén történő szorosabb együttm ű ködést fogadta k el. Az éjszakába nyúló tárgyaláson a szöveget Brüsszel részéről José Manuel Barroso, az EB elnöke, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter végleges í- tette. Az Európai Unió Oroszország legnagy obb kereskedelmi partnere, oda ir á nyul az orosz kivitel több mint fele. Az EU vezetői a csúcstalálkozót a várakozások szerint arra is felhasználják, hogy véglegesítsék a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat abból a célból, hogy Moszkva 2006 elején csatlako zhasson a Világk ereskedelmi Szervezethez (WTO). Oroszország még mindig a legnagyobb, a WTO falain kívül rekedt, k ereskedő állam. vissza Moszkva engedett Brüsszelnek Moszkva a 15. alkalommal megrendezett EU – Oroszország cs úcstalálkozón sem tudott kicsikarni az uni ó tól vízumkönnyítéseket Áttörésnek nevezik azt a megállapodást, amelyet hosszas tanácskozások, kemény viták után tegnap írtak alá Oroszország és az Európai Unió képviselői Moszkvában. Az EU vezetői szerint a le gfo n tosabb eredmény az, hogy a megállapodás terepet kínál a rendszeres és gyakorlati együttműködé s nek politikai és gazdaságikereskedelmi téren egyaránt. Moszkva a 15. alkalommal megrendezett EU – Oroszország csúcstalálkozón sem tudott kicsikarni az unió tól vízumkönnyítéseket, a vízummentességről nem is szólva. Abban ugyan megállapodtak, hogy folytatják a konzultációkat, de alighanem eltart egy ideig, amíg ezen a területen sikerül előb b re lépni. A lényeg azonban az, hogy – EUszóhasználatban – négy "közös térre" kiterjedő megállapodáscsomagban egyezett meg éjsz akába nyúló tárgyalásain Szergej Lavrov orosz és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, valamint Benita FerreroWaldner külügyi biztos és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvise lője. Ez a négy terület a gazdaság, az egymással összefüggő szabadság, biztonság és igazságszolgáltatás, a harmadik a külső biztonság, a negyedik pedig az ugyancsak összetett kutatási, oktatási és tudományos terület. Az együttműködést mind a négy területen felgyorsítják, ígérték az unió és Oroszország vezetői. A több tucat oldalnyi EU – orosz megállapodás intenzívebb együttműködést irányoz elő a szállítás, az ene rgiaügy, a regionális konfliktusok megoldása, valamint a jogi szabványok összehangolása, a keresk edelem és a beruházások előmozdítása érdekében. Az egyelőre nem világos, hogy az "út i tervnek" nevezett csomagból hogyan lesz használható program. Vlagyimir Putyin orosz elnök a csúcstalálkozó megnyitóján – ahol jelen volt José Manuel Barroso, az E urópai B izottság elnöke, JeanClaude Juncker, a soros EUelnök Luxemburg miniszterelnöke is – kijelente tte: "a berlini fal leomlása után folytatódik a NagyEurópa kialakulása, nem akarunk választóvonalakat a kontinensen". A falra való utalás talán válasz volt az EU pénteki nyilatkozatára, amely szerint Európában nem annyira a náci Németország veresége, mint inkább a berlini fal leomlása vetett véget a diktatúrának. A tüskés szóváltás jelzi, maradt éppen elég feszültség az orosz – EU viszonyban. Tegnap nem esett szó Gün- ter Verheugennek, az Európai Bizottság alelnökének kijelentéséről, mely szerint Moszkvának bocsán a tot kellene kérnie a balti államok megszállásáért, mert ez az EU – orosz viszony ala p ja. A EUtag balti államok és Oroszország viszonya nem felhőtlen, s ez érezhető az unió és Moszkva kapcsol atában is. Észtországnak és Lettországnak a mai napig határvitái vannak Oroszországgal. Moszkva azért halogatta a második világháborúban "elcsatolt" területek visszaadását a két orszá g nak (lásd térképünket), mert ezt az ügyet is arra használta fel, hogy minél jobb megállapodást csikarjon ki az uniótól. A tervek sz e-
