Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
19 A fentiekből látható, hogy az akkor hatályos közjogi szabályokkal (választójogi törvény, törvényhozó testületekről szóló törvények) ellentétes „választások” zajlottak le, ezért illegitim törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervek (Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány) jöttek létre. A „választások” a „kiírást” követő 15 napon belül zajlottak le vonatkozó szabályok nélkül, spontán népgyűléseken, nyílt szavazással, előre leosztott jelöltekkel. Ebből a legitimációs vákuumból fakadóan ezek a szervek joghatályos jogi norm ákat nem alkothattak meg. - 2. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány legitim hatalmi szervnek volt tekinthető, a jogforrási hierarchia már akkor is hatályos szabályai szerint törvényt egy alacsonyabb szintű jogforrás, tehát egy k ormány rendelete nem helyezhetett érvényesen hatályon kívül. Ezt a döntést utóbb egyetlen törvényalkotásra jogosult szerv sem erősítette meg. Később, 1946. február 20án hatályba lépett ugyan a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhata lmazásról szóló 1946. évi VI. törvény, amelyben a Nemzetgyűlés a kormány részére felhatalmazást adott arra, hogy az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely ma gánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést, és evégből – a Nemzetgyűlés által alkotott törvények kivételével – a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Ez a törvény azonban az 1945ben hozott M.E. rendeletekre már nem terjedhetett ki visszaható hatállyal. - 3. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány legitim hatalmi szervnek volt tekinthető, továbbá esetlegesen mégis jogosult lett volna törvényhozó hatalom által hozott törvényeket saját rendeletével hatályon kívül helyezni, a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező 526/1945. M.E. számú rendelet nem tartalmaz utalást arra, hogy a hatályon kívül helyezés visszaható hatályú volna. Ennek hiányában az rögzíthető, h ogy a visszatért területek a magyar impériumból kikerültnek nyilváníttattak ugyan, de nem fosztotta meg a magyar állampolgárságtól azokat, akik azt ezen indoklás II. pontjának második bekezdésében említett négy törvény erejénél fogva visszakapták, illetve azokat sem, akik a magyar állampolgárságot visszakapott személyek gyermekeiként születtek meg. Az állampolgársági jogban minden törvényi szabályozásnak – akár az állampolgárság megszerzéséről, akár elvesztéséről van szó – csak jövőre szóló hatálya lehet. Aki már egy törvény erejénél fogva magyar állampolgár lett, azt nem lehet csupán azzal megfoszta ni állampolgárságától, hogy a magyar állampolgárságát visszaadó törvényt hatályon kívül helyezik. Ezt az álláspontot erősíti az ebben az időszakban még hatályos, magyar állampolgárságról szóló 1879. évi L. törvény, amelynek hatályba léptető rendelkezése ú gy szólt, hogy nem érintetik a jelen törvény által azok magyar állampolgársága, akik ezen törvény hatályba léptéig honosítási okiratot nyertek. A fentiek következtében, tehát a revíziós törvényekben jóvátétel útján megszerzett magyar állampolgárság nem ve szett el a visszacsatolt, majd ismét elvesztett területek magyarsága számára. Mivel az Ideiglenes Nemzeti Kormány szerint nagyszámú személy jogi helyzete vált kérdésessé, 1945. június 18án megalkotta az 5.070/1945. M.E. számú rendeletet a magyar állampol gárság ideiglenes igazolása tárgyában. Eszerint azok a személyek, akik az 526/1945. M.E. számú rendelettel hatályon kívül helyezett revíziós törvények alapján szerezték meg annak idején a magyar állampolgárságot, és állandó lakhelyük Magyarországnak 1937. december 31én fennállott határain belül volt, a magyar hatóságok előtti eljárás során állampolgárságuk szempontjából további rendelkezésig a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek. Az igazolványt kérelemre adták ki az illető állandó lakóhelye szer inti önkormányzatok. Ez a „jogszabály” tehát nem tartalmaz állampolgárságtól való megfosztást, csupán azt, hogy további rendelkezésig a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek azok, akik a revíziós törvények alapján szerezték meg annak idején a mag yar állampolgárságot és állandó lakhelyük 1945. június 18a után Magyarországnak 1937. december 31én fennállott határain belül volt.
