Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-06
5 nehézségeire hivatko zva Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu kormányfő is megkérdőjelezte az északerdélyi autópálya sorsát, az RMDSZ kemény fellépését követően most mind az államfőt adó Demokrata Párt (PD), mind pedig a kormányfő által vezetett Nemzeti Liberá lis Párt (PNL) vezető politikusai és a két párt Igazság és igazságosság nevű szövetségét (Alianta D.A.) képviselő miniszterek egymás után bizonygatják: egy pillanatra sem volt szó a pályaépítés leállításáról. Mint arról a román lapokkal együtt a kolozsvár i Krónika is beszámolt, Emil Boc, a PD megbízott elnöki tisztségét betöltő kolozsvári polgármester hétfői sajtóértekezletén kijelentette: Nem állnak le az északerdélyi autópálya építésének munkálatai, megtaláljuk a szükséges anyagi forrásokat . Újságírói kérdésre válaszolva Boc elmondta, nem hiszi, hogy az elmúlt hétvégi nyilatkozatok után az RMDSZ kilépne a kormányból. Ha már európai uniós támogatásokra nem számíthatunk, az Egyesült Államokból fogjuk megszerezni a szükséges pénzösszegeket szögezte le a po lgármester. Hozzátette: máris folynak a tárgyalások amerikai pénzintézetekkel, köztük az EximBankkal. A liberális értékeket felvál laló bukaresti Ziua, amely az autósztráda miatt fellépett koalíciós feszültségekről írt, a román kormány parlamenti kapcsolatokkal megbízott miniszterét, a liberális Bogdan Olteanut és a Bechtel amerikai cég képviselőit idézte. A BrassóBors közötti autópá lya építésére vonatkozó szerződés érvényben van, s azt Románia tiszteletben fogja tartani - mondta a miniszter. Egy Bechtelközleményből pedig azt idézte a Ziua, hogy a román költségvetési kiigazítás nem módosíthatja a kivitelezési szerződést, tehát a munk álatok folytatódnak. vissza A szlovákiai magyarság helyzetéről szervezett tanácskozást a zöldek egyik képviselője az Európai Parlamentben S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. április 5., kedd (MTI) - A szlovákiai magyarság helyzetéről tartottak tanácskozást kedden Brüsszelben, az Európai Parlamentben: a rendezvényt a zöldek frakciójának egyik képviselője, a katalán Bernat Joan i Marí szervezte. A meghallgatáson Dr. Erdélyi Géza felvidéki reform átus püspök a szlovákiai magyar református egyház helyzetéről, a kárpótlás hiányosságairól, az egyházi iskolákkal és szociális intézményekkel kapcsolatos diszkriminációról beszélt, de mint hangsúlyozta, jobbító szándékkal, az elért eredményeket nem lebecsü lve. Utána több felvidéki magyar emlékezett meg arról, hogy hatvan éve hirdették ki az egykori Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakosságát jogfosztottá tevő, a "kollektív bűnösséget" kimondó kassai kormányprogramot. A néhány tucat érdeklődőt - a fels zólalások alapján többségükben magyarokat és szlovákokat - vonzó meghallgatáson jelen volt a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tiszteletbeli elnöke, Rácz Sándor, s a rendezvényt beharangozó közleményében az MVSZ a meghallgatást igen jelentős eseményként m éltatta. Rácz Sándor hozzászólásában azt hangsúlyozta: az európai népek között egyetlen embernek sem szabad úgy megélnie az életet, hogy az valamilyen nemzetiséghez tartozás miatt kényelmetlen legyen számára. Hozzátette: Magyarország nagy történelmi mú lttal rendelkezik, s ez "bizonyos mértékig másként parancsolja az utódoknak a hazaszeretetet, mint azoknál az országoknál, akár nagy népeknél is, akik kevesebb harccal, kevesebb küzdelemmel tudták megőrizni saját hazájukat." Rácz úgy vélekedett, hogy felül kell vizsgálni a trianoni döntést. Azzal érvelt, hogy a francia felsőház a trianoni döntés elfogadásakor beiktatott egy záradékot, miszerint ez a békemegállapodás csak ott léphet életbe, ahol az érintett országok garantálják, hogy a hozzájuk csatolt magyarok ugyanolyan állampolgári jogokat fognak élvezni, mint anyaországi társaik. "Tehát bármilyen diszkrimináció érvényesült, azt jelentette, hogy nem volt hatályos a trianoni döntés, mert a francia felsőház záradéka ezt nem engedte meg" - hangsúlyozta a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Körömi Attila hozzászólásában arra figyelmeztetett: mint a felvidéki helyzet is jelzi, az EUcsatlakozás önmagában nem oldja meg az igazságtalanságokat, s Erdélyben sem fog rendeződni a helyzet Románi a esetleges csatlakozásával. "Elvárjuk, hogy a jogsérelmeket szenvedett kisebbségek helyzete minél előbb rendeződjék Európaszerte" - mondta, hozzátéve: a megoldatlan problémák növelik a feszültséget és az unióval szembeni ellenérzést. A tanácskoz ás egyébként kisebb botránnyal kezdődött: a hallgatóság soraiban ülő egyik szlovák résztvevő kifogásolta, hogy ha van magyar tolmácsolás, akkor miért nincs szlovák, majd felháborodottan elhagyta az üléstermet. Egyébként a nyelvi kérdéskör fontosságát mutat ja, hogy az MVSZ hétfőn lemondásra szólított
