Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-04
7 Mindez a zonban csak eszköz az RMDSZ számára, hogy megvalósítsa legfőbb céljait, így Románia integrációját (ezzel együtt az erdélyi magyarság felkarolását), a hatalmi és gazdasági körök decentralizációját, az autonómia ügyét. Ennek érdekében az RMDSZ már benyújtott a a kormánynak a kisebbségi törvény tervezetét, amely - mint a szónok emlékeztetett - csak kerettörvény. Meghatározza a kisebbségi közösségek és a kisebbségi szervezetek jogállását, államalkotó tényezőként próbálja elfogadtatni a hagyományos romániai nemze ti közösségeket. Ennek elfogadtatása önmagában is alapvető nemzetpolitikai változást jelenthet - vélekedett Markó, bírálva a romániai magyarságnak azokat a csoportjait, akik attól félnek, hogy ez a törvény majd "bebetonozza" az RMDSZt. Markó Béla - miköz ben méltányolta, hogy a román koalíciós társakkal egyenlő partnerekként dolgoznak, és már nem érződik a sok évtizedes kirekesztés - nyomatékosan felhívta a figyelmet a vitás kérdésekre is. Érthetetlennek nevezte például, miért csak hosszú vitával lehetett meggyőzni egyik vagy másik román kormánytagot, hogy a pénzügyi törvénykönyv módosítása során az adók és illetékek emelése ne érintse a karitatív és kulturális tevékenységeket. Ennél is egyértelműbb jelzést adott Markó a román koalíciós partnereknek az ész akerdélyi autópályával kapcsolatban. Az utóbbi hónapokban ugyanis Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu többször kifejtette a nyilvánosság előtt: a kormány nem tekinti már prioritásnak az említett autópályát, nagyobb fontosságot tulajdonítva a 4. számú páneurópai közlekedési folyosó DélErdélyen áthaladó autópályája kiépítésének. Markó határozottan leszögezte: "Nem azt mondjuk, hogy a 4es korridort nem kell megépíteni". De az csak tranzitútvonal lesz, amely Európát kapcsolja össze a Balkánnal , míg az északerdélyi autósztráda - mint a szónok hangsúlyozta - Erdély fő ütőerén halad át, így sokkal jobban szolgálná az ország fejlődését. "Itt most nem egyszerűen egy autópálya kérdéséről van szó - az is elég fontos , hanem arról, hogy végre Erdély megkapjae az őt megillető figyelmet és pénzt" - mondta Markó, hangsúlyozva: "Ha pedig Bukarest ismét nem akar megérteni minket, akkor tényleg el kell gondolkoznunk: hogyan tovább?". vissza 20050402 / AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZ Ó A NÉPSZAVAZÁS UTÁNI HELYZETRŐL ÍR Belgrád, 2005. április 2., szombat (MTI) – Holtponton című szombati írásában az újvidéki Magyar Szó a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás utáni helyzetet elemzi. Polyvás József cikkében megállap ítja, hogy nem igazán őszinte már az a kapcsolat, amelyet "féltve ápolgattunk évtizedeken át, és remegve lestük, mikor gyümölcsözik". "Nos, a gyümölcs nem érett be, eltaszítottak bennünket azok, akikben a legjobban reménykedtünk" – írja Polyvás, aki szeri nt az anyaországi és a határon túli magyarok között olyan nagy a bizalmatlanság, hogy azt egyhamar nem lehet áthidalni. "S ahelyett, hogy a Magyar Állandó Értekezlet azonnali összehívásával oldanák ezt a feszültséget és kilendítenének bennünket a holtpont ról, csűrikcsavarják a dolgot" – írja Polyvás, aki úgy látja, hogy a magyar kormány Szülőföld Programja nem gyógyítja meg a népszavazás okozta sebeket. A Magyar Szó interjút közöl Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökével, aki szerint tanulságos és lehangoló volt a megbeszélése az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttségével. A pártelnök szerint a magyarországi politikai elit két legnagyobb pártja tevőlegesen nem támogatja sem a tényleges autonómiát, sem pedig a kettős áll ampolgárságot, és nem hajlandó lépni Szerbiában a kisebbségi jogokat kodifikáló gyűjteményes jogszabály érdekében. A Dnevnik című újvidéki napilap szombati írásában rámutat arra, hogy Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a magyar parla menti delegáció látogatása alkalmával nyilvánosságra hozta, hogy pártja nem mond le a magyarok területi autonómiájáról, és az elkövetkező időszakban a területi autonómia törvényi alapjának kidolgozásával lesz elfoglalva. Kasza közli a lappal, hogy a terüle ti autonómia "főleg" a kilenc, jobbára magyarok lakta északvajdasági települést ölelné fel. A pártelnök akkor hozza nyilvánosságra az elképzeléseket, ha pártja azokat részletesen kidolgozza, és ha meglesznek Szerbiában a törvényes feltételek a szóban forg ó autonómiaforma megvalósításához. Ágoston András ugyanakkor közli a Dnevnikkel, hogy "nincs reális kilátás, és szüksége sincs" a vajdasági magyarok területi autonómiájára, amely keretében gazdasági kérdésekkel is kellene foglalkozni. vissza
