Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-19
10 A két ország egyaránt a NATO és az Európai Unió tagja, legfőbb közjogi méltóságaik és parlamenti vezetőik között rendszeresek a találkozók. Mádl Ferenc 2001 májusában tett hivatalos láto gatást Szlovéniában. Janez Drnovsek szlovén elnök 2002. decemberi beiktatását követő első hivatalos útja pedig 2003 februárjában Magyarországra vezetett. Szlovénia Magyarország stabil, stratégiai gazdasági partnere, a magyar exportpiacok rangsorában a 151 6. helyet foglalja el. Az árucsere összértéke 2003ban 557 millió euró volt. Szlovéniában a legutóbbi, 2002es népszámlálás adatai szerint 6500 magyar él. A nemzeti kisebbségek helyezete, jogai mindkét államban egyezményileg rendezettek, az együttműköd ést kétoldalú kormányközi megállapodás szabályozza, amelynek végrehajtását kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság felügyeli. A Vas Népe című napilap múlt pénteken arról számolt be, hogy veszélybe kerültek a magyarországi Rábavidék szlovén nemzetiségi i ntézményei, iskolák és a szlovén nyelvű nemzetiségi médiumok. A cikk szerint nem elegendő a magyar állam által nyújtott támogatás a nemzetiségi iskolák, a Radio Monster nemzetiségi rádió és a Porabje című szlovén nyelvű nemzetiségi újság fenntartására. A l ap utalt rá, hogy Mádl Ferencet szlovéniai útjára elkísérik a magyarországi szlovének képviselői is, akik sokat remélnek a tárgyalásoktól. vissza OGY - határozathozatalok Budapest, 2005. április 18., hétfő (MTI) - Az O rszággyűlés hétfőn 314 igen szavazattal, 3 nemmel, 2 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Unió tagállamai és a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződ ésnek a Magyar Köztársaság részéről történő aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Baráth Etele tárca nélküli miniszter azt mondta: Románia és Bulgária ugyanolyan történelmi pillanat előtt áll, mint amilyen előtt Magyarország állt két é vvel ezelőtt. Hozzátette: "ez az Erdélyben élő magyarság számára ugyanolyan fontos, mint számunkra volt az uniós taggá válás". "A kormány nevében megígérem, hogy különleges figyelemmel fogjuk kísérni mindkét ország, de különösen Románia csatlakozás ával kapcsolatban, a tett ígéretek teljesítését" - jelentette ki. vissza Ügynökügy: nem módosult az alkotmány Népszava 2005. április 19. Nem fogadta el a parlament az úgynevezett ügynöküggyel kapcsolatos alkotmánymódosítá st. A pártállami iratok nyilvánosságához szükséges módosítás elfogadása alig több mint húsz szavazaton múlt. A képviselők felhatalmazták a kormányt Románia és Bulgária csatlakozási szerződésének aláírására. Nem módosította az ügynökakták nyilvánossága ér dekében az Alkotmányt az Országgyűlés. 233an szavaztak igennel, 8an nemmel és 19en tartózkodtak. Alig több mint húsz szavazaton múlt, hogy a kétharmados többséget igénylő módosítást elfogadja a Ház. Nemmel szavazott többek között Medgyessy Péter volt ko rmányfő, Tölgyessy Péter (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) is. Tartózkodott például Tóth András, a titkosszolgálatokért felelős államtitkár is. Az alaptörvény így nem egészült ki azzal a passzussal, mely szerint a közérdekű adatok ismeretéhez való jog kiterj ed a "múlt megismeréséhez szükséges adatokra". És az sem került bele az alaptörvénybe, hogy nyilvánosak azok adatai, akik 1990 feburár 15e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködtek, illetve annak alkalmazásában álltak. Az ügynökakták nyilváno ssá tételéhez ez lett volna az első lépés. A törvényhozók vitatkoznak azon, hogy az alaptörvény megváltoztatása nélkül alkotmányos lehete majd az ügyben módosítani tervezett levéltári törvény. Erről a jogszabályról, ahogy a fideszes törvényjavaslatról, am ely a pártállam titkos iratainak nyilvánosságáról szól, a jövő héten várható végleges döntés. Elfogadta a parlament 314 igen, 3 nem és 2 tartózkodó szavazattal azt a határozati javaslatot, amely fölhatalmazza a kormányt Románia és Bulgária uniós csatlakoz ási szerződésének aláírására. A két ország európai integrációja a napirend előtti fölszólalások között is szóba került, miután az Európai Parlament múlt héten hagyta jóvá a két ország csatlakozását. Magyarország érdeke, hogy a környező országok csatlakozza nak az unióhoz - mondta az MSZP frakcióvezetőhelyettese. Vastagh Pál hangsúlyozta,
